tag:blogger.com,1999:blog-11190085149814055422024-02-19T07:19:18.905+05:30Mehta Publishing HouseMehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.comBlogger160125tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-3730184705219924712023-05-13T15:19:00.001+05:302023-05-13T15:20:57.479+05:30‘ताज महाल’ की ‘राझ महाल’? <div class="separator"><p style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"> </p></div><div><div dir="auto"><div class="x1iorvi4 x1pi30zi x1l90r2v x1swvt13" data-ad-comet-preview="message" data-ad-preview="message" id=":r2b:" style="padding: 4px 16px 16px;"><div class="x78zum5 xdt5ytf xz62fqu x16ldp7u" style="display: flex; flex-direction: column; margin-bottom: -5px; margin-top: -5px;"><p style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><b style="white-space: pre-wrap;"><span style="font-size: medium;">अज्ञात इतिहासाच्या पटावरील कल्पनारम्य कहाणी!</span></b></p><div class="xu06os2 x1ok221b" style="margin-bottom: 5px; margin-top: 5px;"><span class="x193iq5w xeuugli x13faqbe x1vvkbs x1xmvt09 x1lliihq x1s928wv xhkezso x1gmr53x x1cpjm7i x1fgarty x1943h6x xudqn12 x3x7a5m x6prxxf xvq8zen xo1l8bm xzsf02u x1yc453h" dir="auto" style="display: block; line-height: 1.3333; max-width: 100%; min-width: 0px; overflow-wrap: break-word; word-break: break-word;"><div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs x126k92a" style="margin: 0px; overflow-wrap: break-word;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgICa7FpWpGbTEIhqmGgJTVSp3JvXwf1ERjB_8P2-PUSSoD1uHqt-IwgD9eM2vBbrZzWEw1oszB7H0Mo-E6xh_e4tg5QkbNCiXdnKYJTp3GKq1gX0amtPtWhkp8qhhhe9IyzPPJLRVP09y--zkvxzW4cJORNwxFym4KfvcgvpjHaKnAGSqqj7gul0Tx/s1024/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM%20(2).jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1024" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgICa7FpWpGbTEIhqmGgJTVSp3JvXwf1ERjB_8P2-PUSSoD1uHqt-IwgD9eM2vBbrZzWEw1oszB7H0Mo-E6xh_e4tg5QkbNCiXdnKYJTp3GKq1gX0amtPtWhkp8qhhhe9IyzPPJLRVP09y--zkvxzW4cJORNwxFym4KfvcgvpjHaKnAGSqqj7gul0Tx/w400-h225/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM%20(2).jpeg" width="400" /></a></div><div dir="auto" style="color: var(--primary-text); font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; white-space: pre-wrap;"><br /></div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="color: var(--primary-text); font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div style="clear: left; float: left; font-family: inherit; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span> </span><span> </span><span> </span>पहिल्याच कादंबरीत एखादं गूढ रहस्य उलगडताना त्यात रंजकता पेरत जाणे. हे लेखक 'नील नेथन' यांनी आपल्या 'राझ महाल'मधून सहज साध्य केले आहे. उत्कंठा आणि अद्भुताच्या अनुभूतीत <span style="font-family: inherit;"><a style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit;" tabindex="-1"></a></span>गुंतवणारं अफलातून कथानक... म्हणजे 'राझ महाल'. या कादंबरीच्या निमित्तानेच आपले लाडके लेखक 'नील नेथन' वाचकांच्या भेटीला आले होते. पुस्तकाच्या अनुवादक गौरी देशपांडेही यावेळी उपस्थित होत्या. हा कार्यक्रम शुक्रवार दि. १२ मे २०२३ रोजी संध्याकाळी ५.०० वाजता मेहता पब्लिशिंग हाऊस ग्रंथदालन, सदाशिव पेठ, माडीवाले कॉलनी, पुणे-३० येथे पार पडला.</div><div style="clear: left; float: left; font-family: inherit; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><span> <span> </span><span> </span></span>आपल्या पहिल्याच पुस्तकामुळे प्रसिद्धी मिळणारे खूप कमी लेखक असतात. त्यापैकी एक म्हणजे नील नेथन. 'मेहता पब्लिशिंग हाऊस'तर्फे जानेवारी २०२३ मध्ये प्रकाशित झालेली त्यांची 'राझ महाल' ही अनुवादित कादंबरी त्यामुळेच अलीकडे खास चर्चेचा विषय ठरली आहे. </span></div></div></span></div></div></div></div></div><div><div dir="auto"><div class="x1iorvi4 x1pi30zi x1l90r2v x1swvt13" data-ad-comet-preview="message" data-ad-preview="message" style="padding: 4px 16px 16px;"><div class="x78zum5 xdt5ytf xz62fqu x16ldp7u" style="display: flex; flex-direction: column; margin-bottom: -5px; margin-top: -5px;"><div class="xu06os2 x1ok221b" style="margin-bottom: 5px; margin-top: 5px;"><span class="x193iq5w xeuugli x13faqbe x1vvkbs x1xmvt09 x1lliihq x1s928wv xhkezso x1gmr53x x1cpjm7i x1fgarty x1943h6x xudqn12 x3x7a5m x6prxxf xvq8zen xo1l8bm xzsf02u x1yc453h" dir="auto" style="display: block; line-height: 1.3333; max-width: 100%; min-width: 0px; overflow-wrap: break-word; word-break: break-word;"><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word;"><div dir="auto"><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; white-space: pre-wrap;"><div style="text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiid3pptJxDlk6_7Igfhvin5kXNWH0hrpBG-wg5WZHrUyQoGc5jDvPEF_eauip8gIl8F8NhkgaQtNahBvl8DBqeQYV_AYjZ23aG3ngYmO-MOAJdMYGxQ_SsJLb6E7S6KV30rp1IW_iMJ8IU-Z3ABKGEixWlDccafUXg4S97wQvv2_71Hg5TkuooAf6x/s1024/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1024" data-original-width="768" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiid3pptJxDlk6_7Igfhvin5kXNWH0hrpBG-wg5WZHrUyQoGc5jDvPEF_eauip8gIl8F8NhkgaQtNahBvl8DBqeQYV_AYjZ23aG3ngYmO-MOAJdMYGxQ_SsJLb6E7S6KV30rp1IW_iMJ8IU-Z3ABKGEixWlDccafUXg4S97wQvv2_71Hg5TkuooAf6x/s320/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM.jpeg" width="240" /></a></div><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><div style="text-align: justify;"><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><br /></span></div><span><div style="text-align: justify;"><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;">या लेखक-अनुवादक गप्पांच्यावेळी अनुवादक गौरी देशपांडेंनी विचारलेल्या कादंबरीसाठी निवडलेला विषय आणि त्यावरील संशोधनाबद्दलच्या प्रश्नावर बोलताना ‘मुळातच पुरातत्व विषयातील आवड आणि त्यातील संशोधनाबद्दलचे कुतूहल यामुळे या विषयी लिहिण्याची इच्छा निर्माण झाली. सुरुवातीला याविषयावरील संशोधनातून एखादा प्रबंधसदृश लेख किवा कथा होऊ शकेल असा विचार करून लिखाणाला सुरुवात केली. परंतु तीन पानी लेखाची तीनशे पानी कादंबरी कशी झाली याचे मलाही आश्चर्य वाटते.’ असे लेखक नील नेथन म्हणाले. यात आपल्या कुटुंबाची खूप साथ लाभली असेही ते यावेळी म्हणाले. कादंबरीत अनेक जिवंत व्यक्तिरेखा तर आहेतच पण ताजमहाल ही स्वतःच एक व्यक्तिरेखा असल्याचे आपल्याला दिसून येते. असे प्रतिपादन त्यांनी यावेळी केले. </span></div></span></span></div><div style="text-align: left;"><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><br /></span></div><div style="text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh45mxZxuUNhX8vho4YDb4eOtg9MD4PE_V9gjAFcGlcGe7jTt-ikrPnExdfIw9K6CE6G9YVXO5IJUlyduwSHoRn7sNK4g0lCKIg3ApBQNaFQybtCdoFEvgT3w9uEK1PX6wpMkvwANpfNQ5dLSSzlIFtLRaIjZVoeumif31j8iSEOg7_TzTdQjeTYXPm/s1024/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%205.43.29%20PM.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1024" data-original-width="768" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh45mxZxuUNhX8vho4YDb4eOtg9MD4PE_V9gjAFcGlcGe7jTt-ikrPnExdfIw9K6CE6G9YVXO5IJUlyduwSHoRn7sNK4g0lCKIg3ApBQNaFQybtCdoFEvgT3w9uEK1PX6wpMkvwANpfNQ5dLSSzlIFtLRaIjZVoeumif31j8iSEOg7_TzTdQjeTYXPm/s320/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%205.43.29%20PM.jpeg" width="240" /></a></div><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><span> </span><span> </span><span> </span>‘कादंबरीत जाणीवपूर्वक काही पदर मोकळे सोडल्याचे दिसून येते. तर कादंबरीचा पुढील भाग ही आणण्याचा विचार आहे का ?’ या प्रश्नावर त्यांनी या विषयावर पुढेही संशोधन चालू असल्याचे सांगितले. तसेच कादंबरीचा पुढचा भाग लिहिण्याची इच्छा ही व्यक्त केली. </span></div><div style="text-align: justify;"><br /><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEim_Qf2dkMp_U2pb6l-Q3OHDLobeNtrxE_OwRQkYPRGguJnRBXF3d99ymov5S-FNspqI1PerLdCUix4puyDyU0rYcAT8eheASnsaeiKNQg8yAkNtAGEcAmwRFlcRQtcG36UA745q2ZzH3qsYB9QPiNbTdynNCcHkwqoJ07Pu1PkitxPC2TTkjf2wWeR/s1600/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.14.11%20PM.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEim_Qf2dkMp_U2pb6l-Q3OHDLobeNtrxE_OwRQkYPRGguJnRBXF3d99ymov5S-FNspqI1PerLdCUix4puyDyU0rYcAT8eheASnsaeiKNQg8yAkNtAGEcAmwRFlcRQtcG36UA745q2ZzH3qsYB9QPiNbTdynNCcHkwqoJ07Pu1PkitxPC2TTkjf2wWeR/s320/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.14.11%20PM.jpeg" width="320" /></a></div></span></div></span></div><div dir="auto" style="color: var(--primary-text); font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; text-align: justify; white-space: pre-wrap;"><br /></div><div dir="auto" style="color: var(--primary-text); font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; text-align: justify; white-space: pre-wrap;"><span> </span><span> </span><span> </span>अनुवादाविषयी बोलताना अनुवादक गौरी देशपांडे म्हणाल्या की ‘पुस्तकाचा अनुवाद करताना त्याचं रटाळवाणं भाषांतर न होता ते त्याच भाषेतील पुस्तक आहे असं वाटायला हवं. हे पुस्तक इतकं अभ्यासपूर्ण व संशोधन करून लिहिलं गेलं आहे, की मला त्याचा अनुवाद करणं एक महत्वाचा टास्क आहे. असंच वाटत राहिलं. त्यामुळे अनुवाद करायला खूपच मजा आली. अभ्यासपूर्ण घटना, त्यात गुंफलेल्या व्यक्तिरेखा, अनेक गुपितं, गुंतागुंतीचं कथानक या सर्वच गोष्टी पुस्तकाला वेगळंच महत्व प्राप्त करून देतात. असंही त्या यावेळी म्हणाल्या.</div><div dir="auto" style="color: var(--primary-text); font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; text-align: left; white-space: pre-wrap;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div></div><div dir="auto" style="color: var(--primary-text); font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; text-align: justify; white-space: pre-wrap;"><span> </span><span> </span><span> </span>वाचकांना त्यांच्या सहीनिशी त्यांचं हे पुस्तक घेण्याची संधीही यावेळी मिळाली. या कार्यक्रमास 'मेहता पब्लिशिंग हाऊस'चे संचालक अखिल मेहता, साहिल मेहता व रूपा मेहता आदी उपस्थित होते.</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="color: var(--primary-text); font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><div style="text-align: left;"><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/nealnethan?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#nealnethan</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/gourideshpande?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#GouriDeshpande</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/raazmahal?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#RaazMahal</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/tajmahal?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#tajmahal</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/newbook?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#newbook</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/suspensebooks?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#suspensebooks</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/thrillerbooks?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#thrillerbooks</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/thrillerstory?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#thrillerstory</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/books?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#books</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/booklover?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#booklover</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/marathibooks?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#marathibooks</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/translation?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#translation</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/archiology?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#archiology</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/worldheritage?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#worldheritage</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/marathi?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#marathi</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/pune?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#pune</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/mehtapublishinghouse?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#MEHTAPUBLISHINGHOUSE</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/signingsession?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#signingsession</a></span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"> </span><span color="var(--primary-text)" style="font-family: inherit; font-size: 0.9375rem;"><a class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv x1qq9wsj xo1l8bm" href="https://www.facebook.com/hashtag/booktalk?__eep__=6&__cft__[0]=AZVvDC1u_VYYdRDC1nQ2TW23MtbWKHU04W2kQBNd7sDw5Vz0D1CKGdG387_pVvKzE1uHRKO_SZs5aJuv8lmQryNtsp877_0mbgSqh8XxfPEXMO2H0aLmgfuXG3tw7zbQTVfWBoMS-FRJEmq-1Epp7H5s_Uj8Zj8d3n2SunEcwBf1MwEtsAx-nNjy_RGACeiRc-c&__tn__=*NK-R" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; text-decoration-line: none; touch-action: manipulation;" tabindex="0">#booktalk</a></span></div><span style="font-family: inherit;"><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6Iw2H2OClNDiFaDMzsaxiflzMkkcVbUx7RQaWFJcmJd9aERVNSGJcYzk0Kc1fGWmK5SmuotqyytY4g6C_N65YpKCodDKUC8erpZvIO7_3ba6I2f_qDMp9NXMaPwUa6YAZ1l-zQ_aT5xm04dWYTd_wkKoeST8PubejKA5tsGGkSn2bLeUBuNREzrjg/s1024/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM%20(1).jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib7GkPgoY0gD3BJ00ACSXxlGME5cRxZOhSHkwIJy65jsRZyNUoqp40qu1uhH4omvdy1KVPIa3kbWvZytAYQnPoRyaKFodGBeq7MeerWy8RwvayXo1i34AubDygupaloEm3MGR5H1mFAXif4VJDO0rVU17-vErKE_bR4i52ghMTqaNsnOcPfJuc8R-x/s1024/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a></div></div><br /></span><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheoIPISjLSX2fIuwnrB1GfOwwZ8HqKBWsxcVdQN-CjZurxct50u1vqb4grjp2bQBDX5H883WtFV2kOxgRSQyrQ5anmraF32X_jHNTBAV4mx6_C3VYMsW7wepAcM0rJssEfKfKPrmQWCj9LKeHOVbc-VcfaLT6mpLmJ2OdcyEx8DLOjwbIR2rz6eBs9/s1024/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM%20(3).jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1024" data-original-width="768" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheoIPISjLSX2fIuwnrB1GfOwwZ8HqKBWsxcVdQN-CjZurxct50u1vqb4grjp2bQBDX5H883WtFV2kOxgRSQyrQ5anmraF32X_jHNTBAV4mx6_C3VYMsW7wepAcM0rJssEfKfKPrmQWCj9LKeHOVbc-VcfaLT6mpLmJ2OdcyEx8DLOjwbIR2rz6eBs9/s320/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM%20(3).jpeg" width="240" /></a></div></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div></span></div></div></div></div></div><div style="font-family: inherit;"><div class="x168nmei x13lgxp2 x30kzoy x9jhf4c x6ikm8r x10wlt62" data-visualcompletion="ignore-dynamic" style="border-radius: 0px 0px 8px 8px; font-family: inherit; overflow: hidden;"><div style="font-family: inherit;"><div style="font-family: inherit;"><div style="font-family: inherit;"><div class="x1n2onr6" style="font-family: inherit; position: relative;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrP1ZfqjYLE_CWWigOdlNnbnUSUWH3KBH0POSIquC3A_AD0QaFjdwTIIJKA8z4p296oSDAQn6vnwUdFbrro-sGeqW3CG9jVqiqnP0fhxuO0K2K41BTuJ-YsN5-NgoqI_TB1Gbmn4cQJ71us68DK0Hc4X4Zy-B6GZ0YoanikQd84RiA86t5pb49JM-K/s1024/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM%20(1).jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="768" data-original-width="1024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrP1ZfqjYLE_CWWigOdlNnbnUSUWH3KBH0POSIquC3A_AD0QaFjdwTIIJKA8z4p296oSDAQn6vnwUdFbrro-sGeqW3CG9jVqiqnP0fhxuO0K2K41BTuJ-YsN5-NgoqI_TB1Gbmn4cQJ71us68DK0Hc4X4Zy-B6GZ0YoanikQd84RiA86t5pb49JM-K/s320/WhatsApp%20Image%202023-05-12%20at%206.59.28%20PM%20(1).jpeg" width="320" /></a></div><br /><div class="x6s0dn4 xi81zsa x78zum5 x6prxxf x13a6bvl xvq8zen xdj266r xktsk01 xat24cr x1d52u69 x889kno x4uap5 x1a8lsjc xkhd6sd xdppsyt" style="align-items: center; border-bottom: 1px solid var(--divider); color: var(--secondary-text); display: flex; font-family: inherit; font-size: 0.9375rem; justify-content: flex-end; line-height: 1.3333; margin: 0px 16px; padding: 10px 0px;"><div class="x1c4vz4f x2lah0s xci0xqf" style="background-color: white; color: #65676b; flex-grow: 0; flex-shrink: 0; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; width: 7px;"></div><div class="x9f619 x1n2onr6 x1ja2u2z x78zum5 x2lah0s x1qughib x1qjc9v5 xozqiw3 x1q0g3np xykv574 xbmpl8g x4cne27 xifccgj" style="align-items: stretch; background-color: white; box-sizing: border-box; color: #65676b; display: flex; flex-flow: row nowrap; flex-shrink: 0; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; justify-content: space-between; margin: -6px; position: relative; z-index: 0;"></div></div></div></div></div></div></div></div>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-1674065483571411492023-05-03T13:29:00.006+05:302023-05-03T16:25:03.517+05:30नवे परीक्षण - झुंड (लेखक - बाबाराव मुसळे) | LATEST REVIEW<p style="text-align: justify;"> <b>'झुंड' वाचताना शोलेची आठवण येते.</b></p><p style="text-align: justify;"><b><br /></b></p><p style="text-align: justify;"><span> </span>सध्या महाराष्ट्राच्या राजकारणाचा भयंकर राडा झालेला आहे. राजकारण, लोकशाही यासंदर्भात समाजामध्ये निराशेचे वातावरण निर्माण झालेले आहे. अश्या परिस्थितीत आमचे बंधु प्रसिद्ध ग्रामीण कथाकार, कादंबरीकार श्री बाबाराव मुसळे लिखित 'झुंड' ही संपूर्ण राजकारणावर आधारित नविन कादंबरी मेहता पब्लिशिंग हाऊस, पुणे मार्फत प्रकाशित झाली आहे. निराशामय वातावरणात ओॲसीस निर्माण करणारी सकारात्मक कथा या कादंबरीच्याद्वारे वाचकांच्या भेटीस आलेली आहे. मंत्रालयात काम करताना राजकीय लोकांच्या सहवासात 30-32 वर्ष काढल्यामुळे या कादंबरीबद्दल उत्सुकता होती.</p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLDod08GqOJD6DdQzkqYrO-2BvTEEUszbI3MjDdf-8dbd0i_14WIlBY1nwP70GcJb5XsvvXCGN0qUan38Tiim6YKYH5TTCkZtPN_soQkFelq5xWF5gfa4SG2m7oANI5hW1_XMGD3ZTqeZX-_uEmMfCvZ8kJ8DQpUq0C4NKnXVe_Aiz_S8Nw623UXwx/s1152/WhatsApp%20Image%202023-05-03%20at%2012.36.14%20PM.jpeg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="864" height="399" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLDod08GqOJD6DdQzkqYrO-2BvTEEUszbI3MjDdf-8dbd0i_14WIlBY1nwP70GcJb5XsvvXCGN0qUan38Tiim6YKYH5TTCkZtPN_soQkFelq5xWF5gfa4SG2m7oANI5hW1_XMGD3ZTqeZX-_uEmMfCvZ8kJ8DQpUq0C4NKnXVe_Aiz_S8Nw623UXwx/w299-h399/WhatsApp%20Image%202023-05-03%20at%2012.36.14%20PM.jpeg" width="299" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span> </span>कादंबरीचे वाचन करताना मला शोले ह्या सिनेमाची आवर्जून आठवण झाली. यापुर्वीच्या त्यांच्या काही कादंबर्यांमध्ये उदा. डंख-नायक सोपान कांबळे, दि लास्ट टेस्ट–नायक लेखकाचा सख्खा पुतण्या संजू, पुढचं पाऊल-ज्या वसंता लांडकर या वास्तवातील व्यक्तीवर ती कादंबरी बेतली ते वसंता नावाचेच मुख्य पात्र, हाल्या हाल्या दुदु दे मधील न्यानबा, त्याची बायको आनसा, पाटीलकीमधला आदिवासी जमातीचा नायक या कादंबऱ्यांमधील कथानक हे त्या कथेच्या नायक-नायिकाभोवतीच फिरत राहते. 'झुंड' या कादंबरीमधील कथानक नायकासह इतर अनेक पात्रांभोवती फिरत राहते. शोले या सिनेमातील जय, विजय, ठाकुर, गब्बर, बसंती, मौसी, सांबा आणि अनेक छोटी छोटी पात्रे ह्यांच्याभोवती कथानक फिरते. आणि ह्या सर्वपात्रांना संबंधित सिनेमात योग्य तो न्याय दिला आहे. तशाचप्रकारे 'झुंड' ह्या कादंबरीमधील कथानक विशाल ह्या नायकाशिवाय रंगादा, देवीदास, बिशनसींग, राणी, सुमी, साहेब अशा अनेक पात्रांना आपल्या कवेत घेत त्यांना समान न्याय देत फिरत राहते. कथानकामध्ये ही सर्व पात्रे रेल्वे रुळाप्रमाणे समांतर पुढे जाताना दिसतात. त्यामुळे सहाजिकच या पात्रांची तुलना शोले मधील पात्रांशी करण्याचा मोह होतो.</div><p></p><p style="text-align: justify;"><span> </span>स्पर्धा परीक्षेची तयारी करण्यासाठी पुणे इथे गेलेला विशाल. तोही स्वबळावर कमवा आणि शिका या तत्वावर विश्वास ठेवून. कारण वडिलांनी बी ए सेकंड इअर पासूनच त्याच्या बाबतीत हात आखडलेला. एवढंच नाही बोलणंही सोडलेलं. अचानक असं काय घडलं ते त्याला कळेनासं झालं. तरी हिंमत न हारता तो पुण्याला आलेला. पण दुर्दैवाने त्याला सतत हुलकवणी देणारे स्पर्धा परीक्षेतील यश. मधेच मनातून इच्छा नसताना घराच्या भानगडीमुळे परत गावी म्हणजे वाशीमला येण्यासाठी मामाने पुण्याला येऊन आग्रह केल्याने यावे लागणे. वाशीमचा कोणी डाॅन त्याच्या बाबाचे घर हडप करण्यासाठी साम, दाम, दंड, भेद अशा साऱ्या उपायांनी प्रयत्न करणारा. त्यालाही न जुमानणारा बाप. वाशीमला आल्यावर डाॅनची भेट घेतल्यावर सामंजस्याऐवजी त्याच्याशी अधिकच ताणलेले विशालचे संबंध. त्यातून त्याच्या परत पुण्याला जाण्याच्या मानसिकतेला आवर घालणारी आई. कारण आई डाॅनच्या दहशतीत वावरणारी. एम पी एस सी ची परीक्षा तोंडावर आली तरी नाईलाजाने त्याचे वाशीमलाच थांबणे. त्याने या घरात राहू नये अन फुकट खाऊ नये ही वडिलांची धारणा. त्यातून त्याचा स्वरोजगार शोधणे. शहरातील डाॅनग्रस्तांपैकी एकाच्या मल्टिप्लेक्सवर तात्पुरती नोकरी मिळणे.</p><p style="text-align: justify;"><span> </span>2019च्या विधानसभा निवडणुकीचे वारे वाहणे. पूर्वतयारी म्हणून वाशीम विधानसभा मतदार संघाचे आमदार व मंत्री साहेब यांंच्या मतदारांशी अफलातून संपर्क साधन्याच्या योजनेचा एक मुख्य मोहरा म्हणून साहेबांचे सर्व आर्थिक व्यवहार हाताळणाऱ्या रंगादाने विशालला जास्तीत जास्त तरूणांची झुंड जमा करण्याचे आवाहन करणे. रंगादा हे या कादंबरीतील एक अफलातून व्यक्तिमत्व. गावातील ओळखीच्या लोकांची बेमालूम फसवणूक करून त्यांना लुबाडणं हा त्याचा पूर्वव्यसाय. पण साहेबांच्या संपर्कात आल्यावर त्याच्या वागण्यात पूर्ण बदल. साहेबांसोबत परदेश वाऱ्या करणारा. एका जागी तो म्हणतो, 'मागं इंग्लंड पाह्यलं. आता लंडन पाह्याले जायाचं.' इतकं अज्ञानी हे पात्रं. पण अशिक्षित असूनही सर्व बाबतीत आॅनलाईन डील करणारं. हा रंगादा विशालचा चुलत भाऊ. म्हणून तो त्याला शंभर दीडशे तरूण जमा करण्याची आॅफर देतो. वाशिममध्ये जेथे कोणाचीही ओळख नाही असा विशाल त्यातही यशस्वी होतो. आणि ते आवाहन पूर्ण करतो </p><p style="text-align: justify;"><span> </span>त्या काळात अतिवृष्टीमुळे गावोगावचा शेतकरी त्रस्त झालेला. महापुराने सोंगलेले सोयाबीन, सुड्या वाहणे, पाण्याखाली जाणे असे सारे प्रकार. त्यात साहेबांच्या मतदारसंघात सर्कलवाईज दहा दहा जणांचे गट करून प्रत्येक गावातल्या गरीबातल्या गरीबांची मदत करणे. त्यातून साहेबांपेक्षा विशालचेच नाव मतदारसंघात सर्वतोमुखी होते. विशालचा मंत्री आणि आमदार असलेल्या साहेबाशी संबंध दृढ होतो. निवडणूक जाहीर झाल्यावर साहेबांना त्यांच्या भाजपा पक्षाचे तिकीट मिळण्याची शक्यता कमी म्हणून साहेबानेच विशालला डमी उमेदवार म्हणून भरायला लावलेला अर्ज. त्यानंतर अशा काही राजकीय घडामोडी घडतात की अर्ज मागे घे असा साहेब विशालला आदेश देऊनही त्याच्या मागची झुंड त्याला तसे करू देत नाही. जिवघेण्या डावपेचांस पुरून उरून शेवटी साहेबांना हरवून विशाल निवडून येतो. राजकीय घडामोडी निवडणुकीसंदर्भातील लहान सहान घटना सविस्तरपणे येथे नमुद केलेल्या आहेत हे विशेष. </p><p style="text-align: justify;"><span> </span>रंगादा हे पात्र मोठ्या कुशलतेने रंगविण्यात आले आहे. प्रत्येक मंत्री आमदार त्याचप्रमाणे वजनदार लोक प्रतिनिधी यांच्याकडे रंगादा सारखे किमान एक दोन तरी व्यक्ती असतातच. बीशनसींग या पात्राची तुलना शोले मधील गब्बर सींगशी करण्याचा मोह होतो. गुन्हेगारी प्रवृत्तीच्या अश्या लोकांना लोकप्रतिनिधींचा आश्रय असतो. त्या आश्रयाच्या जोरावर त्यांची गुन्हेगारी चालते. आणि त्या मोबदल्यात निवडणुकीसाठी फंड निधी या अश्याप्रकारच्या लोकांकडुन जमा केल्या जातात. या बीशनसिंगचा फार मोठा त्रास विशालला सहन करावा लागतो. त्यातूनही तो वडिलांचे घर सुरक्षितरित्या वाचवितो. हा बीशनसिंग, त्याची दहशत, त्याला बळी पडणारी विशालची आई कुसुम, बहीण राणी, पत्नी तथा मामाची मुलगी सुमी, फारसे संपर्कात नसले तरी त्याचे बाबा, त्याची सव्वाशे तरूणांची झुंड, ही वैयक्तिक आणि समूहपात्रे सतत विशालच्या अवतीभोवती फिरत असलेली दिसतात. तर गुन्हेगारी पार्श्वभूमी असलेला विशालच्या झुंडमध्ये सामील झालेला खून्या नावाचा सोबती सतत त्याच्या आजुबाजुला सावलीसारखा वावरतो.</p><p style="text-align: justify;"><span> </span>हे कथानक काल्पनिक आहे. मुळात वाशीम विधानसभा मतदार संघ हा गेली कित्येक वर्षे अनुसुचित जातीसाठी राखीव आहे. ईथे तो ओपन दाखविला आहे. आतापर्यंत इथला कोणी आमदार मंत्री झालेला नाही. कादंबरीत साहेब मंत्री असतो. हा मतदार संघ प्रत्यक्षात आणि कादंबरीत भाजपचाच दाखविला आहे. यात ज्या काही घटना दर्शविल्या त्या या मतदारसंघात कधी घडल्या नाहीत. असे असले तरी यामधील बऱ्याशच्या घटना वास्तविक वाटतात. लेखकाचे वास्तव्य याच मतदार संघातील असल्याने कदाचित त्यांनी या मतदार संघाची कथानकासाठी पार्श्वभूमी निवडली असावी.</p><p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhDSjUTkPSmJPJ9xGmzbvgM-qkbyIvABqgL7iFVqmB4q_MZDl1jC7srFIVIqzhL4HXce71gGhrdVWzeTqUOLzhCYn9Ax5w84l1__bfHxTqmSWK8XnkMdPUEFBEO_rYfJRh5SyrSBImCuVjKafoDSQOWXrhW0247s-q8bjJMyKILoA8MXAvC_2wSyhcC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img data-original-height="1000" data-original-width="650" height="244" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhDSjUTkPSmJPJ9xGmzbvgM-qkbyIvABqgL7iFVqmB4q_MZDl1jC7srFIVIqzhL4HXce71gGhrdVWzeTqUOLzhCYn9Ax5w84l1__bfHxTqmSWK8XnkMdPUEFBEO_rYfJRh5SyrSBImCuVjKafoDSQOWXrhW0247s-q8bjJMyKILoA8MXAvC_2wSyhcC=w159-h244" title="मुखपृष्ठ" width="159" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhtE_ABTLO2wdaMelxJXe5fcDw9dHGkLjQkV02cRUVUOAubOM-4-sYE-JqXRps_nCjKnZon6NbYIMVkLHwZaogbVs-mkC-ZGONSVMXnMKjThEXW9xbBXadP6dpt3lGMfXkpnO7qGCRElvJfnJSeSJEnFTdEMmk4bEPb7VVi4MVPrj6MoadMXU1PQT9q" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img data-original-height="1000" data-original-width="650" height="246" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhtE_ABTLO2wdaMelxJXe5fcDw9dHGkLjQkV02cRUVUOAubOM-4-sYE-JqXRps_nCjKnZon6NbYIMVkLHwZaogbVs-mkC-ZGONSVMXnMKjThEXW9xbBXadP6dpt3lGMfXkpnO7qGCRElvJfnJSeSJEnFTdEMmk4bEPb7VVi4MVPrj6MoadMXU1PQT9q=w161-h246" title="मलपृष्ठ" width="161" /></a></div><p style="text-align: justify;"><br /></p><span><div style="text-align: justify;"><span> </span>ही कथावस्तू वाशीम जिल्हातील असून अनेक छोट्या मोठ्या वास्तवाशी निगडीत आहे. त्यापैकी जिल्हयातील दुर्गम भागातील रस्त्यांच्या परिस्थितीवर केलेले भाष्य महत्वपूर्ण आहे. महानगरी, शहरी लोकांमध्ये राहून राजकारण करण्यापेक्षा गावाकडच्या गरजू लोकांकडे जाऊन त्यांच्यासाठी चांगले काम केल्यास मतदारांचे हमखास सहकार्य मिळते व त्याचा फायदाही मिळतो. निवडणुकीसाठी लोकांकडून पैसाही मिळतो. त्यासाठी कुठल्या डाॅनची गरज नाही. हा संदेश ही कादंबरी ह्या कथानकामधून देण्यात यशस्वी झाली आहे.</div></span><p></p><p style="text-align: justify;"><span> </span>या कथेच्या नायकाच्या तो जेव्हा आमदारकीसाठी उभा राहतो तेव्हाच्या संदर्भातील काही घटना विधानसभेचे विद्यमान आमदार श्री देवेेंद्र भुयार ह्यांच्या बाबतीत तत्कालिन निवडणुकीत घडलेल्या घटनांची आठवण करून देतात.</p><p style="text-align: justify;"><span> </span>या कादंबरीत 2019 च्या विधानसभा निकालानंतर राज्यात जी एक गोंधळाची परिस्थिती निर्माण झाली होती तिचा अन एकूणच राष्ट्रीय, राज्यस्तरीय राजकारणााचा यथायोग्य परामर्श घेलला आहे.</p><p style="text-align: justify;">बाबाराव मुसळे यांची ही संपूर्ण राकारणावरची पहिली कादंबरी आहे. तिचे महत्व ओळखून दि 30 एप्रिल 2023 रविवारच्या दै लोकसत्ताच्या रविवारच्या लोकरंग पुरवणीत 'बाजारात आलेली पुस्तके' या महत्वाच्या सदरात पाच पुस्तकांपैकी दुसऱ्या नंबरवर या कादंबरीस हायलाईट केले आहे. यावरून या कादंबरीचे वेगळेपण आणि महत्व वाचकांच्या लक्षात यावे. मेहता पब्लिशिंग हाऊस, पुणे यासारखे अत्यंत दर्जेदार प्रकाशक या कादंबरीस लाभणे हेही या कादंबरीच्या गुणवत्तेचे एक गमक आहे.</p><p style="text-align: justify;"></p><span> </span>राजकारणाशी संबंध असलेल्या किंवा नसलेल्यांनीही ही कादंबरी अवश्य वाचावी. निवडणुकीसंदर्भातील घटना,त्यातील जिवघेणे डावपेच छान सादर केले गेले आहेत. निवडणुकीचे काम केलेल्या कार्यकर्त्या- अधिका<span style="text-align: justify;">री</span>-कर्मचारी मंडळींना तर ते सतत कामच करत असल्याचा भास ही कादंबरी वाचतांना होईल.<p></p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><b>परीक्षण - </b>रामकिसन मुसळे (सेवानिवृत्त अप्पर सचिव, सामान्य प्रशासन विभाग ,मंत्रालय ,मुंबई)</p><p style="text-align: justify;"><b>झुंड </b>(राजकीय कादंबरी)</p><p style="text-align: justify;"><b>लेखक-</b> बाबाराव मुसळे (9325044210)</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><br /><br /><p></p><p style="text-align: justify;"><b>प्रकाशक </b>-मेहता पब्लिशिंग हाऊस,पुणे(+919422323039)</p><p style="text-align: justify;">-अॅमेझानवर उपलब्ध</p><p style="text-align: justify;"><b>पृष्ठे</b>- 444, <b>किंमत</b>- 580/-</p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-71931207597984352922023-05-02T15:20:00.006+05:302023-05-02T15:36:24.251+05:30पस्तीशीच्या उंबरठ्यावर शिवरायांनी उडवलेली ‘रणखैंदळ’! लवकरच...<span face="-apple-system, BlinkMacSystemFont, "Segoe UI", Roboto, Helvetica, Arial, sans-serif" style="background-color: white; font-size: 14px; text-align: justify;"></span><p style="text-align: justify;"></p><div style="text-align: left;"><span face="-apple-system, BlinkMacSystemFont, "Segoe UI", Roboto, Helvetica, Arial, sans-serif" style="background-color: white; font-size: large;"></span></div><span style="font-size: medium;"><div style="text-align: left;"><span face="-apple-system, BlinkMacSystemFont, "Segoe UI", Roboto, Helvetica, Arial, sans-serif" style="background-color: white;"></span></div></span><p></p><p style="text-align: justify;"></p><div style="text-align: left;"><span face="-apple-system, BlinkMacSystemFont, "Segoe UI", Roboto, Helvetica, Arial, sans-serif" style="background-color: white; font-size: large;"></span></div><span style="font-size: medium;"><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: right;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-vZIF5_ro159_VeAmi1X9xSKxtDt2h4ZXRzf6qaU0NqSsp-ha-WTgjoz7asPHk-bH-mTNkJiX0wKB_wwL7F_aQpWt32_hTu2baPW4zd36c44fqHhlA4Ddt79z469wF0pRiRuYaI7k2z12CsfwUIAsyHhZjD_SA4JymsTT-BioYGSsREsu2OfTJo6W/s1368/Facebook%20post%20-%20Mahasamrat%20Rankhaindal.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1368" data-original-width="1102" height="617" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-vZIF5_ro159_VeAmi1X9xSKxtDt2h4ZXRzf6qaU0NqSsp-ha-WTgjoz7asPHk-bH-mTNkJiX0wKB_wwL7F_aQpWt32_hTu2baPW4zd36c44fqHhlA4Ddt79z469wF0pRiRuYaI7k2z12CsfwUIAsyHhZjD_SA4JymsTT-BioYGSsREsu2OfTJo6W/w498-h617/Facebook%20post%20-%20Mahasamrat%20Rankhaindal.jpg" width="498" /></a></div>पावनखिंडीतला थरार, सुरतेची महालूट, तीस हजार मोगली फौजेचे उंबरखिंडीत केलेले निशस्त्रीकरण, शाहिस्तेखानाला वेसण, कुडाळचे महायुद्ध आणि सागराच्या पोटातले सिंधुदुर्ग निर्मितीचे अचाट स्वप्न! पस्तीशीच्या उंबरठ्यावर शिवरायांनी उडवलेली ‘रणखैंदळ’!</div><div style="text-align: justify;">महाकादंबरीकार 'विश्वास पाटील' लिखित महासम्राट कादंबरीचा भाग- २ ‘रणखैंदळ’ येत आहे, २० मे २०२३ रोजी... </div><div style="text-align: justify;">हा शिवकालीन रणखैंदळ तुम्हालाही अनुभवायचाय ना? तर आपली प्रत आजच नोंदवा. </div><div style="text-align: justify;">या पुस्तकाची प्रकाशन पूर्व नोंदणीची मुदत १८ मे २०२३ पर्यंत आहे. नोंदणी केल्यास ६२५ रु. किमतीची ही कादंबरी आपल्याला फक्त ४८० रु. एवढ्या सवलतीच्या दरात मिळणार आहे. त्यामुळे वाचक मित्रांनो त्वरा करा!</div></span><p></p><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"></blockquote><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"></blockquote><div><span face="-apple-system, BlinkMacSystemFont, Segoe UI, Roboto, Helvetica, Arial, sans-serif"><span style="font-size: 14px;"><br /></span></span><h1 style="text-align: left;"><span face="-apple-system, BlinkMacSystemFont, "Segoe UI", Roboto, Helvetica, Arial, sans-serif" style="background-color: white; font-size: 14px;"><br /></span></h1></div>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com01941, Bajirao Rd, opposite Telephone Exchange, Madiwale Colony, Sadashiv Peth, Pune, Maharashtra 411030, India18.5072731 73.853155118.50701875072658 73.8528868790985 18.507527449273418 73.853423320901484tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-3683113514897808802022-08-06T11:24:00.006+05:302022-08-06T11:27:57.323+05:30महाराष्ट्रातल्या राजकीय इतिहासाला विलक्षण कलाटणी देणाऱ्या महाबंडाचा सखोल आढावा----<p><span style="font-size: medium;"> </span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhJrRAjNYgIOEPgWayhyHEYaLYOoN1XWVVV4UaIq4gsBjwxokyvlPyjUJB_DA3gLU5d0DC5BMMkaKxJ55_C_SdE7kmYo-v8M-jhzFT6FRDAlBgyO58nKpxbNfymIM8g1rRXXMaMWpMJWaPA8ffMIK4bsTmun7xA_1JC6wTNMLna9z9gWd9DTKprwV2/s664/ddd.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="423" data-original-width="664" height="204" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhJrRAjNYgIOEPgWayhyHEYaLYOoN1XWVVV4UaIq4gsBjwxokyvlPyjUJB_DA3gLU5d0DC5BMMkaKxJ55_C_SdE7kmYo-v8M-jhzFT6FRDAlBgyO58nKpxbNfymIM8g1rRXXMaMWpMJWaPA8ffMIK4bsTmun7xA_1JC6wTNMLna9z9gWd9DTKprwV2/s320/ddd.jpg" width="320" /></span></a></div><span style="font-size: medium;">त्याच दिवशी सकाळी, एबीपी नेटवर्कचा वार्ताहर अक्षय भाटकरने ०९:३९ वाजता आपल्या कार्यालयाच्या व्हॉट्स ॲप ग्रुपवर बातमी पाठवली. -'एकनाथ शिंदे यांना मिळणार मुख्यमंत्रीपद ! आज किंवा उद्या सरकार स्थापन करण्याचा दावा करणार ! भाजप त्यांना समर्थन देणार ! आतल्या गोटात चर्चा सुरु !' अक्षयने सकाळी ही बातमी दिली, तेव्हा कुणाचाही त्याच्यावर विश्वास बसला नव्हता, तरी संध्याकाळच्या सुमारास ती बातमी खरी झाली. अक्षयच्या सूत्रांनी अगदी खरी बातमी दिली होती; परंतु त्याला बहुतांशी कुणीही पाठींबा दिला नव्हता. या निर्णयामागे कुठला ठाम विचार आहे हे नेमकं समजत नव्हतं, त्यामुळे ही बातमी न दाखवण्याचा निर्णय घेण्यात आला. चुकीची बातमी पसरवण्यापेक्षा बातमी उशिरा पोहोचलेली अधिक बरी हाच विचार त्यामागे होता.महाराष्ट्रातल्या राजकीय इतिहासाला विलक्षण कलाटणी देणाऱ्या महाबंडाचा सखोल आढावा घेणाऱ्या ह्या पुस्तकाची पहिली प्रत मा. मुख्यंमंत्री एकनाथ शिंदे यांना देताना लेखक आणि ज्येष्ठ पत्रकार जितेंद्र दीक्षित हे पुस्तक जरूर विकत घ्या आणि तुमच्या प्रतिक्रिया आम्हाला नक्की कळवा.</span><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBOEF-TlL_-WpyhUbeJtIVKdotfjTabOcbVs26piq0yz5NzWr9DGZ7ZwR_lq39Xml3LdAJAInTQ_eqzfcCoUjqhjXzhy22BUKu8rtA8QQoqQFF0xfrNXOX0p-uksq6zVVvSfwtYOr1UvlfKnTxPcSk_uCSaeCZqduyFuYDvF2RF6ocosT8NXDlq1PR/s479/fff.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="471" data-original-width="479" height="315" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBOEF-TlL_-WpyhUbeJtIVKdotfjTabOcbVs26piq0yz5NzWr9DGZ7ZwR_lq39Xml3LdAJAInTQ_eqzfcCoUjqhjXzhy22BUKu8rtA8QQoqQFF0xfrNXOX0p-uksq6zVVvSfwtYOr1UvlfKnTxPcSk_uCSaeCZqduyFuYDvF2RF6ocosT8NXDlq1PR/s320/fff.jpg" width="320" /></span></a><br />Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-89268820749290697612022-07-20T11:29:00.002+05:302022-07-20T11:29:23.446+05:30Latest Review<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqfep4J7hwAdGtopCCoLY6HfynbFuBj53Tz4falZc2tqDyNpdmILV7Cqzq48eEoYJBT0gkOD5dHVhnkQWZC464yfsF8u4yiWLKJKJgvNlPF43_4DYUHiYybfhN-B6D3TsSpQgwBqFseXX0oxar-89W1jHL1EHCFlPDG4Jf284zH4-TAbydSMt93otr/s400/Zanzibari%20Masala%20-%20flipkart%20-%20FC.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="250" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqfep4J7hwAdGtopCCoLY6HfynbFuBj53Tz4falZc2tqDyNpdmILV7Cqzq48eEoYJBT0gkOD5dHVhnkQWZC464yfsF8u4yiWLKJKJgvNlPF43_4DYUHiYybfhN-B6D3TsSpQgwBqFseXX0oxar-89W1jHL1EHCFlPDG4Jf284zH4-TAbydSMt93otr/s320/Zanzibari%20Masala%20-%20flipkart%20-%20FC.jpg" width="200" /></a><b>ZANZIBARI MASALA</b><p></p><p>हलक्याफुलक्या आणि तरीही गंभीरपणे काही सांगू पाहणाऱ्या १२ कथा या संग्रहात आहेत. त्यापैकी एका कथेचे नाव संग्रहाला दिले आहे. या कथांच्या नावांमधूनच लक्षात येईल, की त्यात जपान, मॅनहॅटन, पॅरिस, नायजेरिया, टोकियो, हॉलंड आणि अर्थातच झांजीबार येथील परिसराचा फेरफटका असणार आहे. पुस्तकाचे मुखपृष्ठ सरदार जाधव यांचे आहे.Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-92012351128274418362022-07-19T11:15:00.004+05:302022-07-19T11:19:39.365+05:30Latest Reviews<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFGy0aUGU6BPs5aw9PdPnniKzJrWBSe8rW-iUTmbzwC4uTKG8C1pl5m3P3jww-uM88X-KYubdhZq_joyAWIXlIlwO-WRyYT9QpJZOTDgklG4gCAr07SsrsodHprOYfs9DH2-U57aBbCKLAVyqbBygNpiH6id04FUtLe2-j27ucrPKNolqYiw_6MmsJ/s400/Kulamamachya%20deshat%20-%20flipkart%20-%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="250" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFGy0aUGU6BPs5aw9PdPnniKzJrWBSe8rW-iUTmbzwC4uTKG8C1pl5m3P3jww-uM88X-KYubdhZq_joyAWIXlIlwO-WRyYT9QpJZOTDgklG4gCAr07SsrsodHprOYfs9DH2-U57aBbCKLAVyqbBygNpiH6id04FUtLe2-j27ucrPKNolqYiw_6MmsJ/s320/Kulamamachya%20deshat%20-%20flipkart%20-%20FC.jpg" width="200" /></a><b>KULAMAMACHYA DESHAT</b><br /><p style="font-weight: bold;">would appreciate the way of writing where wildlife and human life are metaphorically connected throughout the book. It is equally good in making reader friendly by quoting ongoing issues,like movies. It`s a very nice book. Keen observations and inquisitiveness about wildlife and it`s behaviour; minute details of tribal culture are noteworthy. Happy to read and learn things.-Ms.Pratiksha Kale, Asstt. Conservator of Fores</p><br /><div>*सामाजिक बांधिलकी जपणारी खुमासदार लेखनशैली* जी.बी.देशमुख ह्यांचे लेख असो वा पुस्तक असो, मराठी भाषेतील नेटके उच्चार, प्रगल्भ जीवन जाणीवा, वेधक भाषा मांडणी, यांचा परिश्रमपुर्वक प्रभावी वापर लेखकाने केला आहे. भाषेचे अमोघ सौंदर्य, भाषेची सहजता व ओघ लेखकाला प्रत्येक कथानक रंगवताना इतके साधले आहे की... लेखकाने अनेक वर्षापासून आपल्या दुर्बिणी सारख्या दृष्टीने अत्यंत शिताफिने माणसं व कुला मामा (मेळघाटातील वाघ) देखील वाचले आहेत, असे जाणवते. उत्तम बोलके संवाद, हा पुस्तकाचा आत्माच असतो. एकतर प्रभावी शीर्षक, त्यामुळे आताच वाचून घ्यावं अशी तळमळ मनात असते ..ती मी पूर्णत्वाला नेतेच.... त्याचे अमिताभवरचे लेख असो, `अमरावतीचे छप्पन स्वभाव` असो, `कुलामामाच्या देशात` असो... वाचतच रहावेसे वाटते.... सामाजिक बांधिलकी अत्यंत निष्ठेने जोपासली आहे त्यांनी .कधी खुदकन हसवणारी लेखन शैली, कुठ गंभीर, कुठ तिखट मिठ लावलेली, तू असाच लिहीत रहा... आम्ही वाचक आनंद घेत राहू.. मी त्यांच्या साहित्यकृतीला मनःपूर्वक शुभेच्छा देते....--डॉ. योजना बर्डे, अमरावती.<p><br /></p></div>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-54460203636030044652022-07-16T12:40:00.007+05:302022-07-16T12:44:09.182+05:30कशीर १५ जुलै २०२२ कार्यक्रम <p style="text-align: center;"><span style="font-size: medium;"> </span><b><span style="font-size: medium;">अखिल मेहता सर यांसकडून पाहुण्यांचे स्वागत </span></b></p><p><span style="font-size: medium;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihhkcaUzhcQcy-OP-Au565J4lldOu_GLVyxzNmLoTzuIOlRGj7pNp-DTs0xtVpuGlbXkLGZDzXtc9hAAE8kIs6IJKHq6PU6Aq7SRVxW4-6_6kGyPeEKzPQ1pZKkQfNqaYVmsBh5saChwIHg2WSqR7gbwm9AEroisoxHobIxMUnY1ZPvTWfR0C6jTkk/s4464/6C1A2514.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihhkcaUzhcQcy-OP-Au565J4lldOu_GLVyxzNmLoTzuIOlRGj7pNp-DTs0xtVpuGlbXkLGZDzXtc9hAAE8kIs6IJKHq6PU6Aq7SRVxW4-6_6kGyPeEKzPQ1pZKkQfNqaYVmsBh5saChwIHg2WSqR7gbwm9AEroisoxHobIxMUnY1ZPvTWfR0C6jTkk/s320/6C1A2514.JPG" width="320" /></a></span></div><span style="font-size: medium;"><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUgxUifwAcpG2b3jOEChjRcGg6foe6lHqkBKZnWNGPpZ7hkXoStBU0hyzUeZju19a9d9soAiWAz4Ey46-9p2QOa4MkI_k5rWK27Knd86vICeqhQjoXeOzfm4RK6q_hZo5WF9CqA_OrDexmW8k2Bxn6_DPFU9JgigPZJVgyKp1MXEw0Vo3uwS17fL3x/s4464/6C1A2512.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUgxUifwAcpG2b3jOEChjRcGg6foe6lHqkBKZnWNGPpZ7hkXoStBU0hyzUeZju19a9d9soAiWAz4Ey46-9p2QOa4MkI_k5rWK27Knd86vICeqhQjoXeOzfm4RK6q_hZo5WF9CqA_OrDexmW8k2Bxn6_DPFU9JgigPZJVgyKp1MXEw0Vo3uwS17fL3x/s320/6C1A2512.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHfPrNoTFTCjtEI3l6ZUmKdo6uRfaDF_mhCv5lFNQrDvcTEVRvBzmt3shJkf4alNZzONRpG0g21NEgfLE6DW_zK9XluURTUspRHjlK_qJxXHhLc4RthN-p2BP8oSH9BGvMyqmt3Mwyh7Ko6VAf7kzExVpP-4opQQwqy1lHkg7_l3fnETg2SDrsrPSp/s4464/6C1A2510.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHfPrNoTFTCjtEI3l6ZUmKdo6uRfaDF_mhCv5lFNQrDvcTEVRvBzmt3shJkf4alNZzONRpG0g21NEgfLE6DW_zK9XluURTUspRHjlK_qJxXHhLc4RthN-p2BP8oSH9BGvMyqmt3Mwyh7Ko6VAf7kzExVpP-4opQQwqy1lHkg7_l3fnETg2SDrsrPSp/s320/6C1A2510.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWkqjsIA9qhRgCOMXScAwR3T-p_7WELTLG7KL-Cl2B90w46xQX6XlZDoOPA_koxfvNgpbLf2qu70aWSf2yZCBj2UxAMPK2FIrEzFbf-s70NsMLId1YtnjooZY7ot1g59OMXVWHaElFYaMoqquGN83VOQ-g-_MbIQr1ExHFOZeayxSsO1bNa5MqA2BW/s4464/6C1A2508.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWkqjsIA9qhRgCOMXScAwR3T-p_7WELTLG7KL-Cl2B90w46xQX6XlZDoOPA_koxfvNgpbLf2qu70aWSf2yZCBj2UxAMPK2FIrEzFbf-s70NsMLId1YtnjooZY7ot1g59OMXVWHaElFYaMoqquGN83VOQ-g-_MbIQr1ExHFOZeayxSsO1bNa5MqA2BW/s320/6C1A2508.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4Wp5zJUwBd_L3VSKfaePHuF4PWP8KjYJQDiPYit6lz0v4pQbbk-s2XagG0Qb-3hY6bUJnKHE2RipniVMDufNiUOeQX9gxfrUqGe6uwx6R1_MkS6UY3oehZba9qL7AEOJwSzi7b92GiSC0z5UZmCgDLuM4A2-cQol-nhs30-NmIF-V_JYtFp9trtlG/s4464/6C1A2506.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4Wp5zJUwBd_L3VSKfaePHuF4PWP8KjYJQDiPYit6lz0v4pQbbk-s2XagG0Qb-3hY6bUJnKHE2RipniVMDufNiUOeQX9gxfrUqGe6uwx6R1_MkS6UY3oehZba9qL7AEOJwSzi7b92GiSC0z5UZmCgDLuM4A2-cQol-nhs30-NmIF-V_JYtFp9trtlG/s320/6C1A2506.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5Ee2M_ShaHw_HPACLLHaw0g-txF03cmPdbJoTmVdYpdazW9kaIJ6NlruieDNoiCEIkmGs3CWyR3-m1iOZqaydxPlXtMWf95hgGpbL-YedwTuw8lLht_iNU6Pol-Ig3GLmOKp2bsYQPcaRH1BxXoJCyNmyQEK_mHL3oNwo1ubr1u0UmBXWcnMnA45V/s4464/6C1A2505.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5Ee2M_ShaHw_HPACLLHaw0g-txF03cmPdbJoTmVdYpdazW9kaIJ6NlruieDNoiCEIkmGs3CWyR3-m1iOZqaydxPlXtMWf95hgGpbL-YedwTuw8lLht_iNU6Pol-Ig3GLmOKp2bsYQPcaRH1BxXoJCyNmyQEK_mHL3oNwo1ubr1u0UmBXWcnMnA45V/s320/6C1A2505.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b>प्रकाशन</b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxSvkGGD1rY0odMrjjEvnhvfquWqtgaipuzM2M4tsydJu5baR0Da8pWFlZD1o5I3sF--cTJxFNHHZcFKNo3yDnf5AE9vzTyNcK4b6xPaFvXb3S6Sq9QrpPydW2lvOXYKHr2PuL8v_y5dWa10P-cyZyjW4EyDDG0WCw_42CZeI2bOz-QYWHp87UjTKQ/s4464/6C1A2569.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxSvkGGD1rY0odMrjjEvnhvfquWqtgaipuzM2M4tsydJu5baR0Da8pWFlZD1o5I3sF--cTJxFNHHZcFKNo3yDnf5AE9vzTyNcK4b6xPaFvXb3S6Sq9QrpPydW2lvOXYKHr2PuL8v_y5dWa10P-cyZyjW4EyDDG0WCw_42CZeI2bOz-QYWHp87UjTKQ/s320/6C1A2569.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b>प्रेक्षक </b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4Uxtw_HLLGwgG63IRLd7C83Iy0ztZDj8kS66ojh5_EpIIbi0JdOxcj3vT7x1rdyffpqZsaKCUxMB-clAsvTynftvFj-cRmq7C04mh9ViRI402FptPCAsAaBNqBP1PUBDvQ40sTN5KtCxLnDOXhQyDONg1-0zp1xFGir7gGh_aQ5-ouIH0Ly9zylcz/s4464/6C1A2582.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4Uxtw_HLLGwgG63IRLd7C83Iy0ztZDj8kS66ojh5_EpIIbi0JdOxcj3vT7x1rdyffpqZsaKCUxMB-clAsvTynftvFj-cRmq7C04mh9ViRI402FptPCAsAaBNqBP1PUBDvQ40sTN5KtCxLnDOXhQyDONg1-0zp1xFGir7gGh_aQ5-ouIH0Ly9zylcz/s320/6C1A2582.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b style="text-align: left;">प्रेक्षकांचे प्रश्न उत्तर आणि लेखिका सहना विजयकुमार यांचा संवांद </b></div><div class="separator" style="clear: both;"><div class="separator" style="clear: both;"><b> </b></div></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_QQuxDW72cvUmkmdPO0xA30d2r4U9FJcg4aiQPRKeDH0nqaSoi91kbql0N_qHw3yan8bqNfdvU5BRyWpzPvB60Zak_v2kGdqQgT4RSiJHuWX7lUK7F6Rh1bNeyRn0JeohbLa5Dz3bWyeeJVSETToR6-C9CJB2_l3EI1ltBp_-0sPQUxRojAmZawPv/s4464/6C1A2583.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2976" data-original-width="4464" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_QQuxDW72cvUmkmdPO0xA30d2r4U9FJcg4aiQPRKeDH0nqaSoi91kbql0N_qHw3yan8bqNfdvU5BRyWpzPvB60Zak_v2kGdqQgT4RSiJHuWX7lUK7F6Rh1bNeyRn0JeohbLa5Dz3bWyeeJVSETToR6-C9CJB2_l3EI1ltBp_-0sPQUxRojAmZawPv/s320/6C1A2583.JPG" width="320" /></a></div><br /></b></div><div class="separator" style="clear: both;"><b><br /></b></div><div><br /></div></div><br /><b><br /></b></span><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"></div><p><span style="font-size: medium;"><br /></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><span style="font-size: medium;"><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><br /></div><br /></span><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-76334249492364440162022-07-15T11:20:00.002+05:302022-07-15T11:21:29.338+05:30दाढीला लागली आग..<p> सुधा मूर्ती लिखित आणि लीना सोहोनी द्वारा अनुवादित</p><p> 'आजीच्या पोतडीतल्या गोष्टी' पुस्तकातील रंगतदार कथा...दाढीला लागली आग..</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="354" src="https://www.youtube.com/embed/HpQNljLmKQw" width="426" youtube-src-id="HpQNljLmKQw"></iframe></div><br /><p><br /></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-65726858062088092742022-07-14T11:20:00.005+05:302022-07-14T11:22:37.247+05:30VANSHVRUKSHA ABHIVACHAN<p>एस.एल भैरप्पा लिखित आणि उमा कुलकर्णी अनुवादित वंशवृक्ष या पुस्तकाचे अनंत कुलकर्णी यांनी केलेले अभिवचन </p><p></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="324" src="https://www.youtube.com/embed/J7yRCuDPYdQ" width="432" youtube-src-id="J7yRCuDPYdQ"></iframe></div><br />Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-73908226547714822462022-07-13T11:33:00.001+05:302022-07-13T11:34:08.994+05:30नष्टनीड या पुस्तकाचे प्रांजली कुलकर्णी यांनी केलेले अभिवाचन <p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="367" src="https://www.youtube.com/embed/Qmi3CJSbuMI" width="441" youtube-src-id="Qmi3CJSbuMI"></iframe></div><br /><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-4798187800682463092022-07-12T12:17:00.008+05:302022-07-12T12:19:55.987+05:30कादंबरीकार विश्वास पाटील यांचे चाहते आणि प्रसिद्ध अभिनेते सुबोध भावे हे देखील आहेत उत्त्चुक<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">महाकादंबरीकार विश्वास पाटील यांचे चाहते आणि प्रसिद्ध अभिनेते सुबोध भावे हे देखील आहेत 'महासम्राट'च्या पहिल्या खंडासाठी उत्सुक.येत्या १ ऑगस्टला प्रकाशित होतोय छत्रपती शिवरायांच्या जीवनातील अत्यंत महत्त्वाचा काळ उलगडणारा 'झंझावात'</span></div><div><span face="Roboto, Noto, sans-serif" style="background-color: white; color: #0d0d0d; font-size: 15px; text-align: start; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="377" src="https://www.youtube.com/embed/cbEFYT9pWYc" width="536" youtube-src-id="cbEFYT9pWYc"></iframe></div><br /><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-12907540313224169362022-07-11T12:00:00.004+05:302022-07-11T12:02:40.084+05:30AAJICHYA POTADITIL GOSHTI BY SUDHA MURTY<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">सुधा मूर्ती लिखित आणि लीना सोहोनी यांच्या द्वारे अनुवादित आजीच्या पोतडीतील गोष्टी पुस्तकातील `मंतरलेले विंचू' कथेचे आरती मराठे यांनी केलेले अभिवाचन.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="336" src="https://www.youtube.com/embed/Aj0zK68AOJw" width="603" youtube-src-id="Aj0zK68AOJw"></iframe></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/book-details/AAJICHYA-POTADITALYA-GOSHTI/245.aspx" target="_blank"><span style="font-size: medium;">CLICK HERE FOR BUY NOW</span></a><br /></div><br /><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-80746520140651827212022-07-09T11:35:00.010+05:302022-07-09T11:40:07.718+05:30साद घालतो कालाहारी...Cry of the KALAHARI<p><span style="font-size: medium;"> आऽऽऽऊऽऽ - हळुवार कण्हण्याच्या आवाजाने मी दचकलो. हळूच माझे डोके उचलून माझ्या पायांकडे बघितले. क्षणभर माझा श्वासच घशात अडकला. माझ्या पायांपलीकडे एक भली मोठी सिंहीण होती, कमीतकमी तीनशे पौंड वजनाची असेल. जमिनीवरून बघितल्यामुळे तर अजूनच मोठी दिसत होती. ती पंधरा फुटांवरून आमच्या दिशेने चालत येत होती. चालताना तिचे डोके एकीकडून दुसरीकडे हेलकावत होते आणि प्रत्येक पावलागणिक तिच्या शेपटीचे काळे टोक हादरत होते. मी मुठीत शेजारचे गवत घट्ट पकडले आणि स्तब्ध होऊन पाहत राहिलो. अगदी तालबद्ध पावले टाकत ती सिंहीण माझ्या दिशेने चालत आली. तिच्या थोराड मिश्यांच्या टोकाला दवाचे थेंब चिकटले होते, तिच्या पिवळ्याधमक डोळ्यांनी ती थेट माझ्याकडे बघत होती. मला डेलियाला उठवायचे होते; पण हालचाल करायची भीती वाटत होती.निव्वळ एकजोडी कपडे घेऊन धरतीवरच्या सर्वात मोठ्या अस्पर्शित वाळवंटात आयुष्याची सात वर्षे घालवणारं एक अद्भुत जोडपं..ज्यानं कालाहारीच्या वाळवंटातलं अनभिज्ञ प्राणीजीवन जगासमोर आणलं, अशा मार्क आणि डेलिया ओवेन्सचे चित्तथरारक अनुभवकथन.</span></p><div style="text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="442" src="https://www.youtube.com/embed/4okHWLMoBrQ" width="531" youtube-src-id="4okHWLMoBrQ"></iframe></div><div style="text-align: center;"><a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/book-details/SAAD-GHALATO-KALAHARI/3137.aspx" target="_blank">CLICK HERE FOR BUY NOW</a><br /></div><br /><span face="Roboto, Noto, sans-serif" style="background-color: white; color: #0d0d0d; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><br /></span><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-37951221763668020512022-07-07T11:18:00.009+05:302022-07-07T11:24:25.810+05:30FEATURED AUTHOR-KIRAN BEDI<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm1l5bXLaSV0r7_DDv_ra6A5jYzSRtsj85lDCI48zxn8h6A6oJlEdsDFJ_AruHCDyxoNzOSHiam88kiHV-3eBKlg6HO7G3v-qr-gxH0SzTwrCXrdaDlhFjYT3VgxfH05ZiLmmQJhNsx7rDNaCZJNsnGag8Eu4drbc97ffBjxN_cr4NwvrtgAQfNZ4g/s119/download.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="119" data-original-width="119" height="119" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm1l5bXLaSV0r7_DDv_ra6A5jYzSRtsj85lDCI48zxn8h6A6oJlEdsDFJ_AruHCDyxoNzOSHiam88kiHV-3eBKlg6HO7G3v-qr-gxH0SzTwrCXrdaDlhFjYT3VgxfH05ZiLmmQJhNsx7rDNaCZJNsnGag8Eu4drbc97ffBjxN_cr4NwvrtgAQfNZ4g/s1600/download.jpg" width="119" /></a></div> किरण बेदी यांचा जन्म अमृतसर येथे १९४९ साली झाला. दिल्ली विद्यापीठातून त्यांनी कायद्याची पदवी प्राप्त केली. आयआयटी, दिल्ली येथून त्यांनी अमली पदार्थांचे सेवन आणि घरगुती हिंसाचार (सामाजिक शास्त्र विभाग) या विषयावर पीएच.डी. पूर्ण केली. त्या राष्ट्रीय पातळीवर ज्युनिअर आणि सीनियर टेनिस चॅम्पियन होत्या. आशियाई टेनिस चॅम्पियनशिपमध्ये त्यांनी परदेशात भारताचे प्रतिनिधित्व केले.<div><div>निवडक मानसन्मान</div><div><span style="white-space: pre;"> </span>१९९४ मध्ये फिलिपीन्सच्या रेमन मॅगसेसे फौंडेशनचा शांतता पुरस्कार. हा पुरस्कार प्रथमच आशियातल्या एका पोलीस अधिकाऱ्याला मिळाला.</div><div>सर्वांगीण आणि नावीन्यपूर्ण प्रयोगशील व्यवस्थापनासाठी जोसेफ बायस <span style="white-space: pre;"> </span>फाउंडेशनचा (स्वित्झर्लंड) पुरस्कार.</div><div><span style="white-space: pre;"> </span>भारतातील न्यायव्यवस्थेत लक्षणीय बदल घडवून आणू शकेल असे कार्य केल्याबद्दल मॉरिसन टॉम गिशॉफ पुरस्कार (युएसए).</div><div><span style="white-space: pre;"> </span>मानव कल्याण, स्त्रियांचे हक्क, विशेष सेवा आणि सामाजिक सलोखा प्रस्थापित <span style="white-space: pre;"> </span>करण्यासाठी असलेल्या बांधिलकीसाठी प्राइड ऑफ इंडिया पुरस्कार (युएसए).</div><div><span style="white-space: pre;"> </span>भारताच्या राष्ट्रपतींच्या हस्ते पोलीस शौर्य पदक.</div><div><span style="white-space: pre;"> </span>अमली पदार्थ सेवन प्रतिबंधाच्या क्षेत्रात महत्त्वपूर्ण कामगिरी केल्याबद्दल नॉर्वेच्या इंटरनॅशनल ऑर्गनायझेशन ऑफ गुड टेम्प्लार्स संघटनेतर्फे एशिया रीजन अॅवॉर्ड.</div><div><span style="white-space: pre;"> </span>मद्य, मादक पदार्थ, एड्स आणि तंबाखूसेवन याविरुद्ध मोहीम उघडून लोकांच्या आयुष्याची प्रत सुधारल्याबद्दल इंटरनॅशनल इक्युमेनिकल फोरम या असोसिएशन ऑफ खिश्चन कॉलेजेस अॅन्ड युनिव्र्हिसटीजतर्फे आंतरराष्ट्रीय पुरस्कार.</div><div><span style="white-space: pre;"> </span>मदर टेरेसा अॅवॉर्ड, २००५.</div><div>याशिवाय पोलीस क्षेत्रातील त्यांनी केलेल्या कार्यासाठी गुरुनानक देव विद्यापीठ, अमृतसर आणि द सिटी युनिव्हर्सिटी ऑफ न्यूयॉर्क यांच्याकडून अनुक्रमे २००३ व २००५ साली त्यांना मानद डॉक्टरेट्स देऊन सन्मानित करण्यात आले.</div></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/book-details/KIRAN-BEDI-COMBO-SET/1532.aspx" target="_blank"><span style="font-size: medium;">CLICK HERE FOR KIRAN BEDI'S BOOKS </span></a><br /></div>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-39187880193734136402022-07-06T11:45:00.005+05:302022-07-06T11:46:38.308+05:30Caste Matters by Suraj Yengde | सूरज एंगडे लिखित कास्ट मॅटर्स<p> </p><p>या स्फोटक पुस्तकात, जगातल्या अनेक खंडांमध्ये शिक्षण घेतलेले पहिल्या पिढीचे दलित अभ्यासक, जातीबाबत खोलवर रुजलेल्या धारणा आणि तिचं बहुस्तरीय स्वरूप विशद करतात. दररोज नरकयातना भोगावा लागणारा दलित आणि प्रेम व विनोदबुद्धीनं भारलेली त्याची अपूर्व बंडखोरीही यात आढळते. दलितांमधील अंतर्गत जातीभेदांपासून ते उच्चभ्रू दलितांचं वर्तन आणि त्यांच्यातील आधुनिक काळातल्या अस्पृश्यतेची विखुरलेली रूपं ब्राह्मणी सिद्धांताच्या अटळ प्रभावाखाली कार्यान्वित असतात. जोवर दलित सत्ता मिळवण्यासाठीच्या लढ्यात नेतृत्वस्थानी नसतील आणि ब्राह्मणवादाविरोधात ब्राह्मण उभे राहणार नाहीत, तोवर जातीचं अस्तित्व राहणार असल्याची मांडणी एंगडे करतात. <br /></p><p></p><div style="text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/faY15Xygfzo" width="466" youtube-src-id="faY15Xygfzo"></iframe></div><br /><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-57651491332757047912022-07-05T12:03:00.005+05:302022-07-05T12:06:03.482+05:30Switch to Ebooks..<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="371" src="https://www.youtube.com/embed/nkcBoI2rfQA" width="446" youtube-src-id="nkcBoI2rfQA"></iframe></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/ebooks.aspx" target="_blank"><b><span style="font-size: large;">CLICK HERE FOR EBOOKS</span></b></a><br /></div><br /><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-66379921798286925232022-07-04T14:50:00.007+05:302022-07-04T14:52:03.339+05:30LATEST REVIEW-CRIMINALS IN UNIFORM <p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKaWgmCDqMY78V7THAutLA3MC9WsXOxvSMxBr_nGdksyHpdvLtEkN80sSRPOqgYVuTit_t7vDUETm3MIIEW1pIAly-YaGJEvAXMMo1x7SGmf76m4ytVhPbb5x72Jb-e41yF0NxT-LZxoYuUKTKcq63FhiuF34nLIPswm9A_-MQ0Cn166Pb-VAuLzGj/s1000/Criminals%20in%20uniform%20-%20Amazon%20-%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKaWgmCDqMY78V7THAutLA3MC9WsXOxvSMxBr_nGdksyHpdvLtEkN80sSRPOqgYVuTit_t7vDUETm3MIIEW1pIAly-YaGJEvAXMMo1x7SGmf76m4ytVhPbb5x72Jb-e41yF0NxT-LZxoYuUKTKcq63FhiuF34nLIPswm9A_-MQ0Cn166Pb-VAuLzGj/s320/Criminals%20in%20uniform%20-%20Amazon%20-%20FC.jpg" width="208" /></a></div><br /><b>DAINIK KESARI 03/07/2022--</b><p></p><p>आपल्या दैनंदिन भावविश्वाच्या पलीकडे असे जग आहे, जिथे सतत काही ना काही घडत असते. नवीन उलथापालथ होत असते. घटना घडल्यानंतर त्याचा आढावा प्रसारमाध्यमांद्वारे घेऊन आपण पुन्हा आपल्या कामांकडे वळतो. वरवरचं दिसणं सोडलं तर अंतर्गत घडामोडी किती खोलवर परिणाम करतात, त्यात नाहक कसे बळी पडतात हे जाणून घेणे गरजेचे आहे. संजय सिंग आणि राकेश त्रिवेदी हे दोन्ही लेखक ज्येष्ठ गुन्हे शोध पत्रकार असून यांनी शोध पत्रकारिता करून अनेक हाय प्रोफाइल्स गुन्हे उघडकीस आणले आहेत. या लेखकद्वयींचं पहिलं पुस्तक ‘तेलगी स्कॅम’ खूप गाजलं. या पुस्तकाच्या यशानंतर आता हे लेखकद्वयी वाचकांसाठी रोमांचक, थरारक अशी कहाणी घेऊन आले आहेत. ‘क्रिमिनल्स इन यूनिफॉर्म’ ही कादंबरी चित्तथरारक अशी खाकी वर्दीची कहाणी आहे. मूळ कादंबरी हिंदी भाषेत आहे. त्याचा मराठी अनुवाद मुकुंद कुळे यांनी केला आहे. कादंबरीतील कथानक मुंबई परिसरात घडतं. कादंबरीचं निवेदन तृतीयपुरुषी असून पात्रांच्या संवादातून कथानक आणखी रंजक होत राहते. कादंबरीची सुरुवात होते एका ब्रेकिंग न्यूजने. भारतातील सगळ्यात श्रीमंत आसामी कुबेर. कुबेरच्या घराबाहेर म्हणजे कुबेरियाबाहेर एक स्फोटकांनी भरलेली बेवारस गाडी आढळते आणि तिथून सुरू होतं थरारनाट्य. या प्रकरणी पोलीस दल, बॉम्बशोध पथक, मीडिया सगळे जमा होतात. ही कसे पाहण्यासाठी १७वर्षांपूर्वी पोलीस दलातून निलंबित केलेल्या साहाय्यक पोलीस निरीक्षक यतिन साठेला पाचारन केले जाते आणि त्याला सीआययूचा प्रमुख केले जाते. या प्रकरणाची चौकशी एटीएस, एनआयए, मुंबई पोलीस या सर्वांकडून सुरू होते. एक प्रकारे त्यांच्यात स्पर्धा सुरू होते. कथानकातील प्रसंग वर्तमानातून भूतकाळात पुन्हा वर्तमानात अशा पद्धतीने घटनांची मांडणी केलेली आहे की, वर्तमानातील घटनेचा भूतकाळाशी असलेला संबंध अधोरेखित होतो आणि कथानक जसजसे पुढे जात राहते तसतसे अनेक गोष्टींचा उलगडा होतो आणि वाचकांची उत्कंठा वाढत राहते. या गाडी प्रकरणात आणखी एक प्रकरण घडतं ते म्हणजे हसमुख जैन हत्या प्रकरण. या प्रत्येक घटनेनंतर साठेच्या संशयास्पद हालचाली सगळ्यांच्या नजरेत येतात. खरेच या सगळ्यामागे यतिन साठेचं नियोजन होतं का? हे करून त्याला काय मिळणार होतं? का यामागे खरा सूत्रधार कोणी वेगळा आहे? हे अनेक प्रश्न मनात निर्माण होतात. या पुस्तकात अनेक सरकारी यंत्रणा, सुरक्षा यंत्रणा याविषयी उल्लेख आहे. या यंत्रणांच्या कामकाजाची, नियोजनाची माहिती यातून कळते. कादंबरीत अनेक पात्रे प्रसंगानुरूप भेटतात. मुंबई पोलीस आयुक्त महावीर तोमर हा अत्यंत महत्त्वाकांक्षी अधिकारी. त्याने आपल्या पदाच जोरावर वसुलीतंत्र सुरू केलेलं असतं. तोमर आपल्या पदाचा गैरवापर करून कसे खेळ खेळतो आणि इतरांना अडकवतो पण खरे काय आहे? या प्रकरणाचा सूत्रधार कोण? या गुन्ह्यामागील नेमका हेतू कोणता? तो सूत्रधार सापडतो का? हे जाणून घेण्यासाठी हे पुस्तक वाचायला हवे. एखाद्या गुन्ह्यामागे कसे नियोजन केले जाते आणि आपल्या हाताखालील वक्तींचा प्याद म्हणून कसा वापर केला जातो? आणि प्रकरण अंगाशी आल्यावर स्वत:ची कातडी वाचवण्यासाठी कसे दुसऱ्याला उद्ध्वस्त केलं जातं. हे वास्तव यात मांडले आहे. पोलीस दलात ‘क्रिमिनल्स इन यूनिफॉर्म’ ही टीम कोण तयार करते, हा प्रश्न उद्भवतो. ही केस कशा पद्धतीने सोडवली जाते. त्यामागची प्रक्रिया कशी असते. हे वाचताना एखाद्या चित्रपटाची कथा वाचतोय की काय असे भासते. एक प्रकारचं थ्रिल याद्वारे अनुभवता येतं. या पुस्तकाद्वारे कोणत्याही यंत्रणेला बदनाम करण्याचा हेतू नाही. पण काही व्यक्तींमुळे संपूर्ण यंत्रणा कशी बदनाम होते, यावर प्रकाश टाकणारी ही कादंबरी आहे. या कादंबरीत यतिन साठी सोबतच सतत उल्लेख येतो तो गुन्हे शोध पत्रकार संजय त्रिवेदी यांचं. तो ही या प्रकरणातील दुवे कसे शोध्तो. हे समजते. यातील बाकीची पात्रे गृहमंत्री सरदेशपांडे, कुबेरचा मुख्या सुरक्षारक्षक अमन चौधरी, निवृत्त पोलीस अधिकारी दिलीप वर्मा, एटीएसचा प्रमुख पलांडे, पोलीस निरीक्षक नित्या, आर्य, रोहतगी, जितेंद्र नागपुरे, महेश भोर, शिक्षा भोगणारा पोलीस गजानन झेंडे, कुबेर, कुबेरचा मुलगा ध्रुव, संचिनी, नीना डायस या सगळ्या पात्रांचं एकमेकांशी असलेलं कनेक्शन जाणून घेण्यासाठी ही रोमांचक आणि थरारक कादंबरी नक्की वाचा. लेखकद्वयी यांना गुन्हे शोध पत्रकारितेचा ४० वर्षांचा अनुभव आहे. अनेक प्रकरणं त्यांनी जवळून अनुभवली आहेत. अनेक प्रकरणं मिडियासमोर आणले आहेत. त्या निरीक्षणातून, कामाच्या अनुभवातून या कादंबरीची निर्मिती झाली. या कादंबरीच्या आकृतिबंधामुळे ही कथा त्यांना विस्तृतपणे आणि रंजकतेने वाचकांसमोर आणता आली. कादंबरी नक्की वाचा आणि अनुभवा ‘कहाणी खाकी वर्दीची’.<b> – अस्मिता प्रदीप येंडे</b></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-32318407269564773182022-07-04T11:27:00.005+05:302022-07-04T11:35:15.683+05:30AUDIO REVIEW
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><b>KAR HAR MAIDAN FATEH by VISHWAS NANGRE PATIL </b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="319" src="https://www.youtube.com/embed/9rnA1rXGv1s" width="457" youtube-src-id="9rnA1rXGv1s"></iframe></div><br /><div><br /></div><div>
</div>
Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-67490227549587795812022-07-02T11:14:00.002+05:302022-07-02T11:15:48.307+05:30ध्यासपर्व <p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8LnChniUvbNQMRy3kgVDnyEm-Ugnp8HQtsS279YqMzjurA20wPjJKCkYTKv0NcmdOtOroh13dqlN29E0nSATXRJgc74wxJEVme3W0vlPAGlw8drsLsIPcg16hZPh9CEr4nwtb_mTu0iDLW49Utymurd3prLiifYUqsbgTJkki3mRMDzQ6Yyl9ZAsa/s400/Dhyasparva_Flipkart-FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="250" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8LnChniUvbNQMRy3kgVDnyEm-Ugnp8HQtsS279YqMzjurA20wPjJKCkYTKv0NcmdOtOroh13dqlN29E0nSATXRJgc74wxJEVme3W0vlPAGlw8drsLsIPcg16hZPh9CEr4nwtb_mTu0iDLW49Utymurd3prLiifYUqsbgTJkki3mRMDzQ6Yyl9ZAsa/s320/Dhyasparva_Flipkart-FC.jpg" width="200" /></a></div><p>सेवासदनच्या संस्थापक रमाबाई रानडे...भारतातील पहिली डॉक्टर स्त्री आनंदीबाई जोशी...महर्षी कर्व्यांच्या कार्याशी एकरूप होऊनही स्वत्व जपणाऱ्या बाया कर्वे... विधवेच्या जिण्यातून बाहेर पडून समाजसेवेत स्वत:ला झोकून देणाऱ्या पार्वतीबाई आठवले...बालकवींसारखा प्रतिभावंत नवरा मिळूनही दु:खाच्या खाईत लोटल्या गेलेल्या पार्वतीबाई ठोंबरे... ज्ञानकोशकार केतकर यांच्यासाठी परदेशातून इथे येऊन हिंदू झालेल्या आणि त्यांच्या निधनानंतरही त्यांचं जीवितकार्य पूर्ण करणाऱ्या शीलवती केतकर...भारतातील पहिल्या महिला शास्त्रज्ञ कमलाबाई सोहोनी...स्त्रियांचे प्रश्न धीटपणे मांडणाऱ्या, काळाच्या पुढे असणाऱ्या देदीप्यमान लेखिका मालतीबाई बेडेकर...लेखिका, समीक्षक विदुषी कुसुमावती देशपांडे...`पाणीवाली बाई’ म्हणून मुंबईत प्रसिद्धीस आलेल्या मृणाल गोरे... उच्च कोटीचा कलाकार असूनही एकटेपण वाट्याला आलेल्या अन्नपूर्णादेवी...गोवा मुक्ती लढ्यात उडी घेणाऱ्या सुधा जोशी... एकूण बारा स्त्रियांच्या जीवनाचा आणि कार्यकर्तृत्वाचा सहृदयतेने घेतलेला वेध.<a href="https://youtu.be/82-ym_o2III" target="_blank">BOOK REVIEWS</a>
Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-69902672052079345792022-07-01T11:20:00.017+05:302022-07-01T11:50:52.771+05:30New Arrivals--June 2022<p> </p><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3gOfoBIQetVNA9sul1X8u7z55eNnXzF3McSwJql8Ocn46EaKTphq2EoH2tl09gtl_A8vutCxkygFBQzLgGS-akyYr1lPG1_CASlRHuQR78vxyGjwHGJYWPfYzw4MG1rfxRV7h-O7JhY3fpPr0AEhNjyivSI2qS45VxkGbJ6QTxdrOr1Exj2uAIXUl/s1000/Bhartiya%20Sanskrutiche%20Sarjak%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3gOfoBIQetVNA9sul1X8u7z55eNnXzF3McSwJql8Ocn46EaKTphq2EoH2tl09gtl_A8vutCxkygFBQzLgGS-akyYr1lPG1_CASlRHuQR78vxyGjwHGJYWPfYzw4MG1rfxRV7h-O7JhY3fpPr0AEhNjyivSI2qS45VxkGbJ6QTxdrOr1Exj2uAIXUl/s320/Bhartiya%20Sanskrutiche%20Sarjak%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /></a><div>भारतीय संस्कृती ही उपासना, त्याग, संयम, शुचिता, सहिष्णुता,पूर्वजांचे स्मरण इ.चे मिश्रण असून,ती अंधारातून प्रकाशाकडे नेते. महामानव घडवते ही संस्कृती. दिवसेंदिवस हा विस्तार वाढतच जाणारा. देवर्षी नारद, वसिष्टमुनी, भगवान पतंजली, नाट्याचार्य भरतमुनी, वाल्मीकी, श्रीराम-श्रीकृष्ण, संत तुलसीदास, ज्ञानदेव-तुकाराम, रामकृष्ण परमहंस, विवेकानंद, कवी कालिदास इ. अविस्मरणीय थोर विभूतिंचे दर्शन आपल्याला ‘भारतीय संस्कृतीचे सर्जक’ मधून घडते. या सर्जकांचा अजूनही खूप मोठा विस्तार होऊ शकतो. आपल्या संस्कृतीतल्या प्रथा-परंपरा, वेद, उपनिषदे, भारतीय संस्कृतीची प्रतीके-(स्वस्तिक, कमळ, नंदी, शिविंलग, तुळस इ.), ऋषी-मुनी, महान विभूती व नवविधा भक्ती, वैदिक साहित्य यांचा विशेष अभ्यास करून लेखक द्वयींनी हे सृजनात्मक नवनीत आपल्यासमोर ठेवले आहे. ‘भारतीय संस्कृतीचे सर्जक’मधून ही ज्ञानरूपी कवाडे वाचनसमृद्धीकडे निश्चितच नेतात. म्हणूनच हा संस्कृतीसृजनाचा वारसा मौल्यवान ठरतो.</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkqG3dcNgnr_YocaQex65LwfA5yPwhmYPid-oUb0G705pU-X3FYWV15UDdTLRBBQQGDhz9CO8-ZcPhXpnqGScv8d1wwFEm8VQ-bywuUMiRzIW3ag0o4xHnFNa9islPxN0WJs-RizIJrybKMDRCrMX2WOZmvtbtkXbBrxr8h1xGu_8YulArtoqMCs59/s1000/Partuni%20ye%20Ghanshyam%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkqG3dcNgnr_YocaQex65LwfA5yPwhmYPid-oUb0G705pU-X3FYWV15UDdTLRBBQQGDhz9CO8-ZcPhXpnqGScv8d1wwFEm8VQ-bywuUMiRzIW3ag0o4xHnFNa9islPxN0WJs-RizIJrybKMDRCrMX2WOZmvtbtkXbBrxr8h1xGu_8YulArtoqMCs59/w208-h320/Partuni%20ye%20Ghanshyam%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /></a><div>श्रीकृष्णाच्या मृत्यूनंतर अक्रूर, उद्धव, अर्जुन, द्रौपदी इत्यादी त्याच्या स्मृती जागवत आहेत. त्यांच्या स्मरणातून कंसवध, स्यमंतक मणी, उग्रसेन-पवनरेखेची कथा, अश्वत्थाम्याने पांडवपुत्रांची केलेली हत्या, रुक्मिणीने त्याला केलेलं शासन, जरा पारध्याचा बाण लागून श्रीकृष्णाचा झालेला मृत्यू इत्यादी अनेक घटना उलगडत जातात. वर्तमान-भूत या दोन काळांमध्ये आंदोलणाऱ्या या घटनांना चिंतनाची जोड आहे. हे चिंतन म्हणजेच ‘परतुनि ये घनश्याम...’ ही कादंबरी. श्रीकृष्णाच्या मृत्यूमुळे भकास झालेल्या द्वारकेपासून सुरू झालेली ही कथा उद्धवाच्या परममुक्तीच्या बिंदूशी येऊन ठेपते, या दोन बिंदूंमधील हे अंतर नक्कीच अनुभवण्यासारखं.</div><br /><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY99M5attSA38g-ZTGphpYUlogP8Y1RGvMgTafGYRBbMAQChAvoFfoa__5MyGJ4R4gly9zqUBcz2gM-IrdXUkJ_BCwyC86ubwIRqpQ4ug82NrxkDb-V_wSzX95gGFbdfBQALegbmSOzkZufkc-znsfycZQgbHjBd4VMCcHn73AUFTMHoj-xnsNxO44/s250/Krusham%20Vande%20Jagatgurum%20Flipcart%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="250" data-original-width="150" height="342" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY99M5attSA38g-ZTGphpYUlogP8Y1RGvMgTafGYRBbMAQChAvoFfoa__5MyGJ4R4gly9zqUBcz2gM-IrdXUkJ_BCwyC86ubwIRqpQ4ug82NrxkDb-V_wSzX95gGFbdfBQALegbmSOzkZufkc-znsfycZQgbHjBd4VMCcHn73AUFTMHoj-xnsNxO44/w204-h342/Krusham%20Vande%20Jagatgurum%20Flipcart%20FC.jpg" width="204" /></a></div><div>श्रीकृष्णाच्या केवळ स्मरणाने अस्तित्वाविषयीचा अहंकार गळून पडतो. ‘कृष्णं वन्दे जगद्गुरूम!’ मधून कृष्णाचे अदृश्य दर्शनही मानवांत फार मोठा बदल घडवते, इथेच श्रीकृष्णाची थोरवी व प्रचिती मिळते. वर्तमानातल्या जगण्यातच हा कृष्ण आपलं सारथ्य करत असतो. या बदल्यात कृष्णाला काही नको असते, फक्त निखळ, निव्र्याज प्रेम व निर्लेप भक्ती हवी असते. सच्चेपण हवे असते; आणि ते त्याला मिळते. ‘महाभारता’तून जणू जीवनाचे नवरस मानवाची पाठराखण करतात. कारण–कृष्ण म्हणजे एक आदर्श आहे, पूर्णत्वाचा आदर्श! शेवटी काळ कोणताही असो, धर्म वा प्रदेश कोणताही असो, विविध काळांतल्या, धर्मांतल्या अथवा प्रदेशांतल्या अखिल मानवजातीला ईश्वराबद्दल जी एक उत्कंठा आहे, आणि जी अत्यंत उत्कट स्वरूपाची आहे, त्या उत्कंठेचा आविष्कार म्हणजेच, ‘श्रीकृष्ण’ होय.</div><br /><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpzYA3pbrcwy-HwtnbhY6-4TPFUo0hSuuCMsNh7WnwtDkeDgNIx_vR6FbxflnTgPE7haP3Pc6GrNcJSFS5bYMb4SJvALLRzBg_Q4pvniXXVietBrLOd11TfeLGb9AR1LA_R39tFS4gUy_xnoNMjraVjhXgdvKHjG0lxtguytdPXvgp0Kiy61Iiibv8/s1000/Chakra%20Te%20Charkha%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="649" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpzYA3pbrcwy-HwtnbhY6-4TPFUo0hSuuCMsNh7WnwtDkeDgNIx_vR6FbxflnTgPE7haP3Pc6GrNcJSFS5bYMb4SJvALLRzBg_Q4pvniXXVietBrLOd11TfeLGb9AR1LA_R39tFS4gUy_xnoNMjraVjhXgdvKHjG0lxtguytdPXvgp0Kiy61Iiibv8/s320/Chakra%20Te%20Charkha%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /></a></div><div>भ. श्रीकृष्ण व म.गांधी या दोन्ही युगपुरुषांचे जीवन म्हणजे समाजमनाचा निर्लेप आरसाच. न्याय-नीतिला स्वीकारून या दोघांनीही अन्यायाला आपापल्या पद्धतीने विरोध दर्शवला. गांधींनी उपोषण, स्वपीडनाचा मार्ग स्वीकारून हृदयपरिवर्तन घडवून आणले व ब्रिटिशांना पळवून लावले. तर श्रीकृष्णाने कंस, शिशुपाल, पूतना, नरकासुर इ. अन्याय करण्याऱ्या राक्षसांना मारले व कौरवांशी युद्ध स्वीकारून पांडवांना न्याय दिला. या असामान्य व्यक्तींच्या जीवित ध्येयाचा परीस भारताला गवसला; पण तो न ओळखताच फेकला गेला, ही वस्तुस्थिती. या दोन्ही युगपुरुषांना आयुष्याच्या अखेरी एकाकी-उपेक्षित जीवन वाट्यास आले. कृष्णाचे स्वजन त्याची नजर चुकवून बेभान झाले. मद्यपान, द्यूत, कलह, मारामाऱ्यांनी त्यांनी एकमेकांचा सर्वनाश करवून घेतला. गांधींच्या तत्त्वांना, आदर्शांना जणू चूड लावली गेली. तुरुंगातून सुटल्यावर गांधी शक्तिहीन होऊन पाहात राहिले. कस्तुरबांचा मृत्यू झाला. त्यांचे कार्यकर्ते त्यांना सोडून गेले. त्यांचे ’सत्य’ विद्रूप झाले व ’अहिंसा’ मृत्युपंथाला गेली. ’चक्र ते चरखा’ या पुस्तकातील कृष्ण-गांधींचे विचार आजही उचित ठरतात.</div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3Y-tYk1j_uJAgfK90XfhWUuWFtEVnVE3mF_GfB12uwy6NXUEwPBKkIJy0uh16l1ZcMXS32X3nKLgGrO42b1kK0sIENiSHLdiYUB5Ab3P36IaOz7uKKt2mvYKdqNQkLoIr2inM-YWnbQrnzWwiiHXlSXAAjxWqT1YeD9MOft8BEOwNgYzIZN7XrOXV/s400/3675.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="250" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3Y-tYk1j_uJAgfK90XfhWUuWFtEVnVE3mF_GfB12uwy6NXUEwPBKkIJy0uh16l1ZcMXS32X3nKLgGrO42b1kK0sIENiSHLdiYUB5Ab3P36IaOz7uKKt2mvYKdqNQkLoIr2inM-YWnbQrnzWwiiHXlSXAAjxWqT1YeD9MOft8BEOwNgYzIZN7XrOXV/s320/3675.jpg" width="200" /></a></div><div>पुद्दुचेरीच्या माजी नायब राज्यपाल डॉ. किरण बेदी यांचे `फिअरलेस गव्हर्नन्स` हे पुस्तक शासनाच्या वास्तविकतेचे प्रकटीकरण आहे. डॉ. बेदी यांनी नायब राज्यपाल म्हणून केलेल्या सुमारे पाच वर्षांच्या सेवेचा आढावा यात पाहायला मिळतो. भारतीय पोलीस सेवेतील चाळीस वर्षांच्या प्रदीर्घ अनुभवाच्या बळावर डॉ. बेदींनी जबाबदार शासनाच्या योग्य पद्धती दाखवून दिल्या. संघभावना, सहयोग, आर्थिक विवेक, प्रभावी पोलिसिंग, सेवांमधील बंधन आणि निर्भय नेतृत्वाद्वारे अनेक धडाडीचे निर्णय घेतले. `फिअरलेस गव्हर्नन्स` हे सुशासन आणि नेतृत्वाचा पाठ वाचायला, बघायला, ऐकायला आणि अनुभवायला देणारं पुस्तक आहे. यात छायाचित्रे, ग्राफिक्स आणि लहान व्हिडिओंसह सचित्र मांडणी करण्यात आली आहे ज्यांचा QR कोडद्वारे आनंद घेता येतो.</div><br /><br /><br /><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNmE7YepoCt0-07rU7eamSHAipT6772MCcBfqLGvlytlbgJweG8tWUQJAYycEpSH9ZGVZymj4I7m08VYW3jic109sQta4mvxb2TzyPci2bws1u_dNmkBy0aeO-4Cpz8ZAHSjZeBDldtKw4vMV_jDDLjSSQfczEtlHny9m4zC67uQBp6fHFDeIeBJhl/s400/3676.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="250" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNmE7YepoCt0-07rU7eamSHAipT6772MCcBfqLGvlytlbgJweG8tWUQJAYycEpSH9ZGVZymj4I7m08VYW3jic109sQta4mvxb2TzyPci2bws1u_dNmkBy0aeO-4Cpz8ZAHSjZeBDldtKw4vMV_jDDLjSSQfczEtlHny9m4zC67uQBp6fHFDeIeBJhl/s320/3676.jpg" width="200" /></a></div><div>राष्ट्रीय शिक्षण धोरण, २०२० भारतीय शिक्षण व्यवस्थेत आमूलाग्र बदल करू इच्छिणारे धोरण आहे. त्यात जशा जमेच्या बाजू आहेत, तशाच उणिवाही आहेत. या धोरणावर भाष्य करणे धोरणाच्या दोषरहित अंमलबजावणीसाठी महत्त्वाचे ठरते. म्हणून अनेक मुद्द्यांची सविस्तर विचारपूर्वक मांडणी या पुस्तकात पाहायला मिळते. ज्यात राष्ट्रीय शिक्षण धोरणातील महत्त्वाच्या तरतुदींसोबतच, धोरणांच्या अंमलबजावणीतील विविध संस्थांची संस्थात्मक जबाबदारी, धोरणातील स्वागतार्ह बाबी आणि धोरणाच्या पुनर्मांडणीची आवश्यकता स्पष्ट करण्यात आली आहे.</div><br /><div><br /></div><p></p><p></p><p></p><p></p><p></p><p></p>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-44618112293373696332022-06-30T11:31:00.009+05:302022-06-30T11:45:09.263+05:30New Arrivals--JUNE 2022<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEAhtWEeJJ7x5i98piypb2EVMgBMe3g_0vn5CrDGw95JOjGXuKeHW9Mxx-Qans_wi0ulVOI3SuQtN7OO2aUj01_OkUqfpBFiifNn9ut73Xk53r5lunogoO_-W3F1aNn7Gf4zsi-rrRBufzq0QhaGqb7bUoVqmlkuaNZAc-PwXypLqljZfyKCnTFcyM/s1000/Panipatche%20Ranangan%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEAhtWEeJJ7x5i98piypb2EVMgBMe3g_0vn5CrDGw95JOjGXuKeHW9Mxx-Qans_wi0ulVOI3SuQtN7OO2aUj01_OkUqfpBFiifNn9ut73Xk53r5lunogoO_-W3F1aNn7Gf4zsi-rrRBufzq0QhaGqb7bUoVqmlkuaNZAc-PwXypLqljZfyKCnTFcyM/s320/Panipatche%20Ranangan%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /></a></div><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span>पानिपतची तिसरी लढाई प्रामुख्याने अहमदशहा अब्दाली आणि भाऊसाहेब पेशवे (नानासाहेब पेशवे यांचे भाऊ) यांच्यात लढली गेली. काय होती या लढाईमागची कारणमीमांसा आणि का झाला मराठ्यांचा घोर पराभव, का झाली एवढी मनुष्यहानी, याचा वेध विश्वास पाटील यांनी ‘पानिपतचे रणांगण’ या नाटकातून घेतला आहे. पेशवाईचं समूळ उच्चाटन करण्यासाठी उत्तरेकडील मुस्लीम सत्ताधारी (अहमदशहा अब्दाली हा त्यातील प्रबळ पातशहा) एकवटले. त्यांचा सामना करण्यासाठी भाऊसाहेब पेशवे विश्वासरावांसह पूर्ण सज्जतेनिशी, आत्मविश्वासाने उत्तरेच्या मोहिमेवर गेले; पण नानासाहेब पेशव्यांचा गहाळपणा, मल्हारराव होळकर आणि अन्य सरदारांनी इब्राहिम गारदीच्या गोलाची लढाईला (लढाईची एक पद्धत) ऐन रणांगणात फासलेला हरताळ यामुळे मराठ्यांचा मोठ्या प्रमाणात संहार होऊन त्यांना हार पत्करावी लागली. आपसातील लाथाळ्या केवढा प्रचंड राजकीय, आर्थिक, सामाजिक, भावनिक, मानसिक विध्वंस करू शकतात, हे दाहक वास्तव अधोरेखित करणारं नाटक.<div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /><p></p><br /><br /><br /><br /><p> </p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUM5WxCPmMdKvOA-SX06EXOuYuIWofztgeemwzMdXpCJbPHPhJZwZznggxFTEqjKLtq2PZ4wFdY5xXvTD4RS6Pi_KNxO1qG6Dg21HO7SJvVJB6VqqL7aEmpcxVU19icY3U-ZcKHshwDlbJ33I7DUSrZaLvsZokiHT4fRsTuUvUYgj1BZ3b_zKC8CnQ/s1000/Amrutyatra%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUM5WxCPmMdKvOA-SX06EXOuYuIWofztgeemwzMdXpCJbPHPhJZwZznggxFTEqjKLtq2PZ4wFdY5xXvTD4RS6Pi_KNxO1qG6Dg21HO7SJvVJB6VqqL7aEmpcxVU19icY3U-ZcKHshwDlbJ33I7DUSrZaLvsZokiHT4fRsTuUvUYgj1BZ3b_zKC8CnQ/s320/Amrutyatra%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /><span style="text-align: left;"> </span></a></div><div>द्रोणाचार्य म्हणजे... ज्यांच्या पत्नीवर दूध मागणाऱ्या मुलास पाण्यात पीठ कालवून देण्याची वेळ येई असे दरिद्री ब्राह्मण...जातीचं कारण पुढे करून कर्णाची विद्यायाचना नाकारणारा आणि न शिकवलेल्या विद्यार्थ्यांकडे (एकलव्य) गुरुदक्षिणा मागण्याचा धूर्तपणा करणारा पक्षपाती गुरू...अर्जुनाच्या गुरुदक्षिणेच्या माध्यमातून द्रुपदाचा सूड उगवणारा, ब्राह्मणधर्म त्यजून क्षत्रियधर्माचा अंगीकार करणारा गरजवंत... मिंधेपणामुळे द्रौपदी वस्त्रहरणाच्या प्रसंगी गप्प राहिलेला हाQस्तनापूरचा पगारदार नोकर... असे द्रोणाचार्यांच्या व्यक्तित्वाचे विविध पैलू... पण द्रुपदपुत्र धृष्टद्युम्न आपला अंत करण्यासाठी जन्माला आला आहे हे माहीत असूनही त्यालाच विद्यादान करणारा आचार्य...हा पैलू तसा अज्ञातच... मूळ संहिता सांभाळून त्याबाबत तर्कसंगत अनुमान काढण्याचा लेखकाचा प्रयत्न म्हणजेच ‘अमृतयात्रा.’</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj73nI9moDhHzYcE48xZa3hqlIuq_ttcUTIkTTtztxb1XdIUMEyulYNs1c83LL6qVNSJO8hP6X0GoqZNm9QAZbtwD_3tQ6InejfG-GqKVPbL4FDkmtpPuz_M_pCxlUVR9Sccoes5OEXejvjjdeK39RRPKiW2D4p_-bPQ_vpyvbYNZQeSlizEuiNho0/s1000/Pratinayak%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj73nI9moDhHzYcE48xZa3hqlIuq_ttcUTIkTTtztxb1XdIUMEyulYNs1c83LL6qVNSJO8hP6X0GoqZNm9QAZbtwD_3tQ6InejfG-GqKVPbL4FDkmtpPuz_M_pCxlUVR9Sccoes5OEXejvjjdeK39RRPKiW2D4p_-bPQ_vpyvbYNZQeSlizEuiNho0/s320/Pratinayak%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /></a><div><div><div>देशाच्या फाळणीस कारणीभूत ठरलेले महंमद अली जीना यांच्याविषयी भारतात तिरस्काराची भावना असली तरी पाकिस्तानमध्ये त्यांचा उल्लेख ‘राष्ट्रपती’ असा होतो. त्यांच्याविषयी अनेक समज- गैरसमज आहेत. राष्ट्रप्रेमी असलेले जीना नंतर धर्मांध झाले, पण एक यशस्वी नेता म्हणून त्यांची इतिहासात नोंद घेतली जाते. जीनांची संपूर्ण जीवनकहाणी अभ्यास पद्धतीने तटस्थ व पारदर्शकपणे सांगणे कठीण असले तरी दिनकर जोषी यांनी हे शिवधनुष्य पेलले आहे. भारताच्यादृष्टीने खलनायक ठरलेले जीना प्रत्यक्षात कसे होते हे ‘प्रतिनायक’ या कादंबरीतून कळते. तथ्यापेक्षा सत्याला महत्त्व दिल्याने ही कादंबरी वास्तव झाली आहे व एक वेगळा इतिहास आपल्याला समजतो.</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0E6rceQ1bht--FQ7Lgt3m3A7vzjpB9y_pnfUJpTFBFluxLDu0Ovf_TYaYSzt1sTWt1344-wGZYi7VcuMCTlioOIJ02HGoTf5pufDlaLD7jRwlGThRyN2-jnm6YtmhW5dQIKkgW89G0GZbNR4yaYourgnxp9VC4PafxrS3FREdNFjkcp6V-CDUuEBY/s1000/Dwarkecha%20Suryasta%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0E6rceQ1bht--FQ7Lgt3m3A7vzjpB9y_pnfUJpTFBFluxLDu0Ovf_TYaYSzt1sTWt1344-wGZYi7VcuMCTlioOIJ02HGoTf5pufDlaLD7jRwlGThRyN2-jnm6YtmhW5dQIKkgW89G0GZbNR4yaYourgnxp9VC4PafxrS3FREdNFjkcp6V-CDUuEBY/s320/Dwarkecha%20Suryasta%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /></a></div><div><div>महाभारताच्या युद्धानंतर तब्बल छत्तीस वर्षांनी प्रभासक्षेत्री झालेली यादवी आणि भगवान श्रीकृष्णाचा देहही पंचतत्त्वात विलीन झाला त्याची ही कथा आहे. कुरुक्षेत्रावरील महासंहारानंतर गांधारीने श्रीकृष्णाला ‘आजपासून छत्तीस वर्षांनी यादव कुळाचा परस्परांशी लढताना पूर्ण विनाश होईल,’ असा शाप दिला. पुढे ही छत्तीस वर्षे श्रीकृष्ण द्वारकेतच होता. त्या काळामध्ये सुरक्षित - ऐषआरामी व निष्क्रिय जीवन यामुळे कुमारवयीन लहानांपासून थोरांपर्यंत सर्व यादवगण मृगया, नृत्य-गायन यात मश्गुल असत; जोडीला अनिर्बंध मद्यपान होतेच! श्रीकृष्णाचा मोठा भाऊ बलरामही याला अपवाद नव्हता; साहजिकपणे इतरेजन याचा अनायासे लाभ उठवत. यात श्रीकृष्णपुत्र सांब याने महर्षी कश्यपांबरोबर केलेल्या अनुचित आचरणाची भर पडली आणि त्यांनीही यादवकुळाचा नाश होईल, असा शाप दिला. परिणामी, प्रभास क्षेत्री यादवांच्या परस्परांत झालेल्या लढाईने यदुवंशाची अखेर झाली आणि त्यानंतर श्रीकृष्णाचा, पारध्याचा बाण लागून मृत्यू झाला. एका दुर्दैवी कालखंडाची मनाला चुटपुट लावणारी कहाणी!</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHGoQCXQSri0zYiAp8kbDz4uUEsNm096dGSdthh0MKq7Nsovr4V4N3GGq--b6690K8jMTsxPPFeBDhuq7Nk79Wr2tUzN7u0AwUBHOH2yfM8h7JP5NQ6yxTJFMQOeSC-R2pxJOnmgI6cEmbx_EAZeds-pdRRae8dEFQaunvWnHPDIMf_eUyxpvBmo_a/s1000/Prakashachi%20Sawali%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHGoQCXQSri0zYiAp8kbDz4uUEsNm096dGSdthh0MKq7Nsovr4V4N3GGq--b6690K8jMTsxPPFeBDhuq7Nk79Wr2tUzN7u0AwUBHOH2yfM8h7JP5NQ6yxTJFMQOeSC-R2pxJOnmgI6cEmbx_EAZeds-pdRRae8dEFQaunvWnHPDIMf_eUyxpvBmo_a/s320/Prakashachi%20Sawali%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span></a><div>बापूंसाठी आफ्रिकेतून हरिलाल हिंदुस्तानात येतात. गुलाबसारखी संस्कारी पत्नी व तीन मुलांच्या सहवासात ते उत्तम आयुष्य जगतात. आश्रमातील कार्यात बापूंना मदत करतात. बॅरिस्टर पदवी मिळवायचीच, या ध्येयाने प्रेरित होतात. पण बापूंना हे मान्य नसते. ही अढी त्यांना आश्रम सोडण्यास भाग पाडते. इतर भावंडंही शिक्षणापासून वंचितच असतात. हरिलालना हा अन्याय सहन होत नाही. बाहेर पडल्यावर शिक्षण, व्यवसाय-नोकरीतल्या अपयशाने ते खचून जातात. भटके जीवन, कुटुंबाची काळजी, व्यसने, वेश्यागमन, छंदीफंदी मित्र यांच्यात ते वाहवत जातात. मुस्लीम धर्म स्वीकारून बापूंविरोधात लेख लिहतात. पत्नीचे व बांचे निधन होते. राष्ट्रकार्यात बापूंवर गोळीबार होतो. बापूंच्या निधनानंतर काही महिन्यांतच राष्ट्रपित्याच्या या मुलाचा दुर्दैवी अंत होतो. शेवटी शवागारातील दारवान ओळख पटवून देण्यासाठी विचारतो, ‘’आठ नंबर का मुर्दा आपका है क्या साब?’’ राष्ट्रपित्याच्या मुलाची ही शेवटची ओळख अंगावर शहारा आणते.</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgd9Liz5TFbPP6mrHZH4BRUTTk_7NzIbOHzYZOu6coToMlDqWkVBpGXIEYak70wjyt2AvxXZEsMuzS5Tq9JCpNjN6Tton9VghUQY_89OwHQylWviY0p50zSQqoE9N-PsU9T_OH2sIMI0WDQia-NFeL9t6hrO8eSH6ad1PDeLLVDXEvzZUS1U1s2fz41/s1000/Prashna%20Pradeshpalikade%20Amazon%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgd9Liz5TFbPP6mrHZH4BRUTTk_7NzIbOHzYZOu6coToMlDqWkVBpGXIEYak70wjyt2AvxXZEsMuzS5Tq9JCpNjN6Tton9VghUQY_89OwHQylWviY0p50zSQqoE9N-PsU9T_OH2sIMI0WDQia-NFeL9t6hrO8eSH6ad1PDeLLVDXEvzZUS1U1s2fz41/s320/Prashna%20Pradeshpalikade%20Amazon%20FC.jpg" width="208" /></a><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span>राजपुत्र सिद्धार्थ राजमहालात वाढतो. दु:खापासून त्याला राजा शुद्धोदन कोसो दूर ठेवतात; पण अखेर ऋषींची भविष्यवाणी खरी ठरते. राणी यशोधरेशी त्याचा विवाह होतो. पुत्र राहुलचा जन्म होतो आणि हा राजकुमार एका रात्रीत सर्वस्वाचा त्याग करून परमसत्याचा मार्ग शोधत महालाबाहेर पडतो. दीर्घकाळ भ्रमण-पदयात्रा, गुरूंचा शोध, कठोर तपस्या व वनांतील सहवास स्वीकारतो. ज्ञानप्राप्तीनंतर वाटेत भेटलेल्यास जनांस उपदेश, मानवी जीवनाचा उद्धार, तृष्णात्याग व परमसत्याच्या मार्गाचे ज्ञान गौतम बुद्ध बनून देतात. राजा शुद्धोदनास वृद्धापकाळी अपार दु:ख झाले. कारण बुद्धांनी आपला पुत्र राहुल, धाकटा भाऊ नंद यांसही दीक्षा दिली. चुलत बंधू आनंद, अनिरुद्ध हेसुद्धा दीक्षा घेऊन भिक्खू बनले. कपिलनगरी युद्धात नाश पावली. बुद्धांना दीर्घायुष्य मिळाले; पण आप्तांचे मृत्यू पाहावे लागले. तरीही ध्येयापासून जराही विचलित न होता त्यांनी जगाला ज्ञानमुक्तीचा मार्ग सांगितला. त्यांच्या निर्वाणानंतर त्यांचा देह सात दिवस कुशीनाराच्या चितेवरच होता. दावेदार भांडत होते. अखेर महाकाश्यपांनी त्यांना वंदन करून अग्नि दिला व त्यांच्या देहाची राख व अस्थींचे समान वितरण करून आपापल्या देशात स्तूपनिर्मितीसाठी दावेदारांना दिले.</div></div></div>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-47827644027653441462022-06-29T11:49:00.010+05:302022-06-29T11:54:02.635+05:30<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrbfEnN7N81T-0KnU0PFGgF9IhFpox69-LIg7K_B1B71VGTJUy7UKQcWS02HbIGGBY3bR98UXT3k8eTTvBipYgWdZxOvAc-e-v-BXrZMAXVm6Ml1CV9Kqk5Am1OjlQkFAnSb9bvJIjE5EF4cxyC0Ci1tzJmJmwM42vCUY3K8sH56HoqdmDNgIh-Drp/s923/290949893_3298321790403417_5331067203873514267_n.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="923" data-original-width="622" height="443" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrbfEnN7N81T-0KnU0PFGgF9IhFpox69-LIg7K_B1B71VGTJUy7UKQcWS02HbIGGBY3bR98UXT3k8eTTvBipYgWdZxOvAc-e-v-BXrZMAXVm6Ml1CV9Kqk5Am1OjlQkFAnSb9bvJIjE5EF4cxyC0Ci1tzJmJmwM42vCUY3K8sH56HoqdmDNgIh-Drp/w299-h443/290949893_3298321790403417_5331067203873514267_n.jpg" width="299" /></a></div>वाचकच बनतील शिवरायांच्या धगधगत्या इतिहासाचे साक्षीदार ! हो , मला खात्रीच आहे, मी जी आता मायमराठीमध्ये "महासम्राट" नावाची कादंबरी घेऊन वाचकांच्या समोर येत आहे . महाराष्ट्राच्या दऱ्याखोऱ्यानीं आणि इथल्या वादळवाऱ्याने जी शिवगाथा मला सांगितली आहे. त्यामध्ये अफजलखान आणि शिवरायांच्यामधील संघर्षाचा प्रसंगही मी लिहिला आहे. जो या आधी अनेकांनी अनेकदा सांगितला आहे . मात्र हे सांगताना मी संशोधनाच्या अंगाने प्रतापगडाच्या परिसराकडे सरकणार्या अनेक अपूर्व व अकल्पित वाटा व वळणे दर्शविण्याचा प्रयत्न केला आहे ..माझ्या "झंजावात" या खंडातील अनेक प्रसंग पैकी हा एक आहे. या आधी अफजलखानाने सलग पन्नास लढाया जिंकल्या होत्या. पराभव किंवा हार हा शब्द कधी त्याच्या आसपासही फिरकला नव्हता. त्यामुळेच विजापुराहून निघताना शिवरायांचा पराभव करून त्यांना आपण साखळदंडाने बांधून जिवंतच घेऊन येऊ असा वेडा विडा त्याने उचलला होता. तेव्हा अफजलखानाच्या मालकीचा अनेक गलबतांचा तांडा गोव्याकडच्या समुद्रामध्ये होता. प्रतापगडाच्या लढाई वेळी अफजलखानाने मोठ्या हुशारीने गुपचूप गोव्यामार्गे कोकणात दाभोळच्या बंदरात तीन जहाजे आणून नांगरून ठेवली होती. त्याच्या स्वप्नाप्रमाणे तो जर शिवरायांना जिवंत पकडण्यात यशस्वी झाला तर , विजापूरकरकडे जाताना वाटेत मराठे शिवरायांना सोडवण्यासाठी हजारोंच्या जमावाने गोळा होऊन आपणास कापून काढतील अशी भीती त्याला वाटत होती. त्यामुळेच महाराजांना पकडल्यावर कोकणाचे घाट उतरून रातोरात दाभोळ बंदरातून त्यांना समुद्रमार्गे गोव्याकडून विजापूरला पळवायचे खतरनाक ख्वाब त्याने बघितले होते. इकडे शिवरायांच्या महासंघर्षासाठी सह्याद्रीच्या रानातील फक्त मावळे नव्हेत तर हजारो घोडी, खेचरे, तोफांचे बैल सारे चराचर कसे उतरले होते. त्यामुळेच महाराजांनी अफजलखानाच्या बेछुट स्वप्नांचा चुराडा करून प्रतापगडाच्या पायथ्यालाच त्याच्यासाठी कबर खोदायला कसे भाग पाडले. शिवरायांनी आपल्या प्रचंड श्रमाने प्रतापगडाच्या परिसरातील धनगर, गुरेवासरे , गावोगावचे पाटील , कुणबी आणि माता-भगिनींना आपल्या लढाईमध्ये कसे उतरवले. विजापुरी फौजेच्या मानाने आपले बळ कमी असतानाही शेवटी इतिहासाचे चक्र उलटेसुलटे कसे फिरवले.. कळीकाळाला सुद्धा प्रतापगडाच्या परिसरात मराठ्यांच्याच बाजूने तुतारी फुंकायला कसे भाग पाडले. केवळ वाचकांच्या व श्रेष्ठ गुरुजनांच्या आशीर्वादावर पानोपानी व अंगावर क्षणोक्षणी काटा उभा करणारी ती सारी चित्तथरारक कहाणी पेश करण्यात मी यशस्वी झालो आहे असे मला वाटते . मी आपल्या दीर्घ अभ्यासाच्या व गेली अनेक वर्ष दक्षिणेतल्या गडकिल्ल्यांच्या भटकंतीनंतर व मूळ कागदपत्रांचा शोध घेऊन नव्याने शिवरायांची ज्वलजहाल कहाणी माझ्या "महासम्राट," या नव्या कादंबरीत उभी केली आहे. या कादंबरीची मेहता प्रकाशनाने वाचकांच्या सोयीसाठी 15 जुलैपर्यंत सवलत योजना जाहीर केली आहे. तिचा लाभ वाचक बांधवांनी जरूर घ्यावा "महासम्राट" ही कादंबरी वाचताना शिवरायांसोबत वाचकांना सुद्धा त्त्या युद्धात व युगात प्रत्यक्ष सहभागी झाल्याचा थरारक अनुभव आल्याशिवाय राहणार नाही याची मला खात्री आहे. <b>—-विश्वास पाटील</b>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-7879017953751692352022-06-28T11:22:00.007+05:302022-06-28T11:24:57.276+05:30Don Shinge Aslela Rushi by Sudha Murty <p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoAl_ttX_hfmGDW9qIaeizEDzo-prc1B0IXAiMBRuXJQpckyJOZZcI3wQGawqE3TFIDNJD9mkcoCNok21722zpiOKS58yJTuXERA3WDBuOgg4M0eE-Bu3JWxWAy5-_ZfkuHtw19Piup4oE9xpUVhxi_Y7NcZssvWqaXgggX6RC8rHvus4pT5xaNU13/s1000/Don%20shinge%20asalela%20rushi%20-%20Amazon%20-%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoAl_ttX_hfmGDW9qIaeizEDzo-prc1B0IXAiMBRuXJQpckyJOZZcI3wQGawqE3TFIDNJD9mkcoCNok21722zpiOKS58yJTuXERA3WDBuOgg4M0eE-Bu3JWxWAy5-_ZfkuHtw19Piup4oE9xpUVhxi_Y7NcZssvWqaXgggX6RC8rHvus4pT5xaNU13/s320/Don%20shinge%20asalela%20rushi%20-%20Amazon%20-%20FC.jpg" width="208" /></a></div><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span>देवादिकांचे आपापसातले भांडणतंटे असोत, नाहीतर महान ऋषी महर्षींच्या हातून घडलेले प्रमाद असोत, लोककल्याणकारी राजे असोत, नाहीतर सामान्यातील सामान्य माणसांच्या अंगातील सद्गुण असोत, भारतीय लोकप्रिय लेखिका सुधा मूर्तींनी भारतीय पुराणातल्या या तुम्हाला-आम्हाला फारशा परिचित नसलेल्या कथा शब्दबद्ध करून आपल्यासमोर ठेवल्या आहेत. ‘दोन शिंगे असलेला ऋषी’ हा सुंदर चित्रांनी नटलेला, साध्या-सोप्या, अतिशय प्रवाही आणि प्रत्ययकारी भाषेतल्या कथांचा संग्रह आहे. या संग्रहातल्या सर्वच कथा आबालवृद्धांच्या लाडक्या लेखिका सुधा मूर्ती यांच्या लेखणीतून उतरलेल्या असून, या कथा वाचकांची मनं जिंकून घेतील यात शंकाच नाही. <a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/book-details/DON-SHINGE-ASALELA-HRUSHI/3583.aspx" target="_blank">BUY NOW | खरेदी करा. </a><p></p><div></div>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-72940346983830024752022-06-27T11:19:00.003+05:302022-06-27T11:22:29.133+05:30Latest Reviews<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsSvsd-HeR8jDObzN1ityf_xhRxy1V_8l6jbBTxBT7tXpIgGx8ctSB5kk0nZExhuf5cmbOcWP6j1eZhC4kdwW7FRDD213xkuzoQByqBsCznBUm5z73Emxru3KbfyJvUELAweCEnef6TaRf3MMEr6psTuVp8PN9HttvRviZae15NQ2GJCZVVy1Nt7xZ/s1000/9789392482298.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsSvsd-HeR8jDObzN1ityf_xhRxy1V_8l6jbBTxBT7tXpIgGx8ctSB5kk0nZExhuf5cmbOcWP6j1eZhC4kdwW7FRDD213xkuzoQByqBsCznBUm5z73Emxru3KbfyJvUELAweCEnef6TaRf3MMEr6psTuVp8PN9HttvRviZae15NQ2GJCZVVy1Nt7xZ/s320/9789392482298.jpg" width="208" /></a></div><p><b>कुलामामाच्या देशात-</b></p><p> चन्या (म्हणजे अमरावतीचे सुप्रसिद्ध डॉ. चंद्रशेखर कुळकर्णी) कुलामामाच्या देशात या पुस्तकाबद्दल तू केलेलं सविस्तर परीक्षण त्या पुस्तकाची केलेली स्तुती मीना, शरद यांचे अभिप्राय व सर्वमान्य लेखिका डॉ. किरण पाटणकर, सोलापूर हिचे रसाळ रसग्रहण ह्यामुळे हे पुस्तक घ्यायचं ठरवलं. कोल्हापुरातील मेहता पब्लिसिंग मध्ये जाऊन पुस्तक खरेदी केले. कींमत २०० रुपये, सवलतीची कींमत १७० रुपये. आल्या आल्या लेखक जी.बी.देशमुख यांचा परिचय, शेवटच्या आतील पानावर असलेला रविंद्र वानखडे वनाधिकारी यांची ओळख नि त्यानंतर शेवटचं पान वाचल्यावर लेखक जी.बी. देशमुखांचे हितगुज वाचून चन्याला व्हाट्सपवर कळवलं. त्यानंतर पहिली कथा झटक्यात वाचून काढली. एखाद्याला आवडीचं अन्न मिळावं , ते चवदार व्हावं, अशावेळी ते अन्न आधाशाप्रमाणे खाऊन संपवावं वाटत नाही ! तसंच काहीसं हे पुस्तक वाचताना झालं. मुळात मला जंगलाची आवड , त्यात हे अतिशय सुंदर पुस्तक. जे पहिली कथा वाचल्यावरच लक्षात आलं. त्यामुळे प्रत्येक कथेचा हळूहळू आनंद घेत आज हे पुस्तक वाचून झालं. एक नि एक कथा खूपच छान. एक कथा वाचली की लगेच दुसरी वाचावी असं वाटायचं पण मुद्धाम दम धरून दुसरी वाचायची. मी बरीच जंगल पालथी घातली. बऱ्याच वेळा अनेक ठिकाणी पहाटे उठून जंगल सफारी केल्या. पण वाघ काय दिसायचा नाही.किरकोळ जंगली पक्षी, प्राणी दिसायचे पण वाघ नाही. बऱ्याच वेळा इतर प्राणीसुद्धा इतरांना दिसायचे, ते मला दाखवायला बघायचे पण मला काहीच दिसायचं नाही ! शैला वैतागायची ! पण वाघ तर कुणलाच दिसला नाही ! वाघ बघितला ते पूर्वी सर्कशीत, किंवा प्राणिसंग्रहालयात पिंजऱ्यात, किंवा खुल्या प्राणिसंग्रहालयात एकतर सारखा फेऱ्या मारत असलेला किंवा सुस्तावून पडलेला ! पण ह्या कथा वाचताना मात्र प्रत्यक्ष वाघ बघत आहे, असं वाटायचं ! वनअधिकारी रवींद्र वानखडे यांचे निरिक्षण, जंगलावरील प्रेम, जंगलचे कायदे, वनांचे कायदे, जंगलातील प्राण्यांचे कायदे, येथील लोकांची गरिबी, जंगलावरील, तेथील प्राण्यांवरील प्रेम, प्राण्यांचे स्वभाव, हे सगळं प्रत्यक्ष दीर्घकाळ अनुभवलेलं. निस्पृहपणे, झोकुन देऊन, आनंदाने केलेली नोकरी आणि ह्या सर्वांच जी.बी.देशमुख यांनी कुठेही धक्का लागू देता केलेलं ओघवत वर्णन,फारच, फारच सुंदर. दोघांचंही कौतुक करावं तितकं थोडंच.प्रत्येकानं वाचावा असा हा जंगलातील गोष्टींचा खजिना.</p> --डॉ. तेजपाल अग्रवाल, कोल्हापूरMehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1119008514981405542.post-39420852006132029582022-06-24T15:00:00.002+05:302022-06-24T15:01:44.218+05:30New Arrivals Books<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/book-details/UTTUNG/3673.aspx" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;" target="_blank"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwr7BXZ7F5ZUkeTMicNTmsb469dw3gXLVquAtaE8W0EfaCsgBmxPEBhSQmboS1sS_Yuw1o0h_ucccvxGd7g0sdYaq_H53Kf3qRsL7D20Z3N20b6YTBe65_KFQo8iwkvu4k-a6ry4gHy1vfIwjoinXPwzO-8T1wxWTYDV2JDrEzsrrKyLmj99LC2Icb/s320/Uttung%20-%20Amazon%20-%20FC.jpg" width="208" /></a></div><span style="font-size: large;"> उत्तुंग </span> --- श्रीकृष्ण म्हणजे भारतीय मिथक कथातलं सर्वात अद्भुत मिथक. या मिथकाभोवतीचं वलय आजवर अनेक अद्भुत अविष्कारातून मांडण्यात आलं आहे. मात्र कृष्णाच्या ईश्वरीय उत्तुंगतेपेक्षा त्याची मानवीय उत्तुंगता अधोरेखित करण्याचा, त्याच्या समतोल व्यक्तिमत्त्वावर प्रकाश टाकण्याचा प्रयत्न या कादंबरीतून झाला आहे. कृष्णाला लोकनायकाच्या भुमिकेत सादर करणं, हे या कादंबरीचं खास वैशिष्ट्य. कृष्णजीवनातील अनेक घटनाक्रमातून त्याचा मानवतावादी ईश्वरी प्रवास ही कादंबरी मांडते. <a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/book-details/UTTUNG/3673.aspx" target="_blank">Buy Now|खरेदी करा</a><p></p><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><br /><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy-0tIlEclF_5Sk5gsUzwFvPN9QjIOBXG-PiBznG-eVsGK4p6zvufiwcbKCv6t1X1lw8-ySl4NGtTIiL6SYcKvAI5syDT0vNOHwTNYVn2lqxuz8RrjkzojZUXyc2emZ2pXwWFQnfE2rlgixwkjwwHUZSA3aBiRQps9jWWcsxEPcivASC-pbJl6l0Yt/s1000/Goa%20mala%20dislela%20-%20Amazon%20-%20FC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="650" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy-0tIlEclF_5Sk5gsUzwFvPN9QjIOBXG-PiBznG-eVsGK4p6zvufiwcbKCv6t1X1lw8-ySl4NGtTIiL6SYcKvAI5syDT0vNOHwTNYVn2lqxuz8RrjkzojZUXyc2emZ2pXwWFQnfE2rlgixwkjwwHUZSA3aBiRQps9jWWcsxEPcivASC-pbJl6l0Yt/s320/Goa%20mala%20dislela%20-%20Amazon%20-%20FC.jpg" width="208" /></a></div><span style="font-size: large;">गोवा... मला दिसलेला ---</span>गोव्याच्या नैसर्गिक सौंदर्यामुळे आणि `इट,ड्रिंक अँड बी मेरी’ छाप उथळ प्रचारकी जाहिरातींमुळे गोव्याच्या खऱ्या अंतरंगाकडे पर्यटकांचे लक्ष जात नाही. गोव्याचे बाह्यशरीर दिसते. पण अंतरंग दिसत नाही. दिव्यावरची काजळी काढावी तसा गोव्याबद्दलचा हा अध्यास दूर केल्यासच खरा गोवा दृष्टिगोचर होईल. म्हणूनच गोव्याचे मूळ स्व-रूप, मूळ संस्कृती, गोव्याची अभिजात ओळख हलक्या-फुलक्या शब्दांत लोकांसमोर आणण्याचा प्रयत्न हे पुस्तक करते. गोव्यातील अनेक अज्ञात बाबी समोर आणत हे पुस्तक एका नव्या गोव्याचे दर्शन घडवते.<a href="https://www.mehtapublishinghouse.com/book-details/GOA-MALA-DISLELA/3674.aspx" target="_blank">Buy Now|खरेदी करा</a>Mehta Publishing Househttp://www.blogger.com/profile/09588508566239287147noreply@blogger.com0